Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)

1961-12-01 / 4. szám

meg (J. 7. ábra). A phvsiologiás konyhasóban végzett kontroll kísérletekben is megfigyelhető egy-egy sejtduzzadás. Ez természetes, mert közismert, hogy a fermentumok csak — egy nélkülük is lejátszódó, de nagyon lassú bomlást — óriási mértékben meggyorsítanak.

Fagyasztva lemetszett nyúlcorneairis praeparatumot vizsgáltunk a fenti kísérleti körülmények közt. Azt tapasztaltuk, hogy a sejtduzzadás csak a széli, a késtől roncsolt sejteken jött létre. Az érintetlen epithel és endothel részletek épen maradtak. Az iris pigmentlapjából bizonyos fokú festeny kioldódás történt. Az iris strömájában szintén inkább csak a széli részeken tapasztaltunk sejtelváltozást.

5. ábra 5. ábra

Nyúl vénájának intimáját lekaparva és ezzel a fenti kísérletet elvégezve, rövid idő alatt a sejtek teljes felpuffadása és szétesése figyelhető meg (lásd 8. ábra). Ha azonban egy teljes vena átmetszetet helyezünk chymotrypsin oldatba, akkor az előbbiekhez hasonlóan csak kevés széli, a kés által roncsolt sejt puffad fel (lásd 9. ábra).

Összehasonlítottuk a fent leírt módon chymotrypsin és trypsin hatását száj nyálkahártya hámsejtjeire, különböző concentratiókban és incubatiós idő alatt. A kísérletekből megállapítható, hogy 0,2 mg/ml cc-ban a chyniotrypsin majdnem teljesen hatástalan, míg ugyanebben a töménységben a trypsin 1 : 2 arányban teszi tönkre a sejteket (lásd 10. ábra).

A bevezetésben leírt jelenségeknek a következő kémiai és fizikai magyarázata lehet : A chymotrypsin és az összes proteasék a fehérjék peptid kötéseit hydrolysálják és ezeket kisebb részekre polypeptidekre bontják. A hydrolysis —-mint közismert — vízfelvétellel és így a sejtek duzzadásával jár. Achy motrypsinnek ezen kívül még felületi feszültség-csökkentő hatása is van. E két hatás együttesen idézi elő a sejtek duzzadását. Azonban a felületi feszültség-csökkentés még nem lenne elégséges. Lieglnagy szerepet tulajdonít a felületi feszült-195