Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)
1961-12-01 / 4. szám
A Budapesti Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemklinikája (Igazgató : Itadnót Magda egyetemi tanár) Chymotrypsin hatása ép és kóros sejtekre X É C S EI PÁL Ha fiiggőcsepp készítményben fasiscontrast mikroskóppal vizsgáljuk a chymotrypsin vagy a trypsin fermentomok hatását különböző sejtféieségekre, akkor a következő elváltozásokat figyelhetjük meg : A sejtek egy része gömbölyödik, nagyobbodik, később esetleg meg is pattan és szétesik. Ugyanígy a mag nagyobbodik, később megpattan, szétesik és a többi sejtorganel lumokkal együtt oldalra tolódva pecsétgyűrűre emlékeztető formát vesz fel (lásd : 1., 2., 3., 4. ábra). E jelenség megérdemli a figyelmet, mert észlelésével közelebb juthatunk a chymotrypsin hatásmechanismusának megismeréséhez. A chymotrypsin, amelyet Kunitz és Nortrop 1933-ban birka pankreasból állított elő Barraquer 1958-ban zonulolysisre ajánlott, a protease fermentumok csoportjába tartozik. Kísérleteinkhez „Quimotrase" -1 használatunk (Labor. P. E. V. Y. A. Bare, elő не) az előírt 1 : 5000 arányban physiológiás natriumchloridban oldva. Egy csepp a beteg könnyéből és kötőhártyakaparékából álló praeparátumhoz egy normál kacsnyi chymotrypsint tettünk és szobahőmérsékleten a közismert függócsepp készítményben fasiscontrast mikroskoppal vizsgáltuk. A hidrogén ion concentratio beállítása már a gyári készítményben megtörtént, így csak a trypsin használata esetén kellett az optimális 5—9 pH. beállításáról gondoskodnunk. Közben tiszta physiologiás NaCl-t keverve hasonló arányban a szemváladékhoz kontrollkísérleteket is végeztünk. Egy órai inkubáció után megszámoltuk az ép és felpuffadt, vagy szétesett sejteket és kiszámítottuk ezek átlagos látóterenként! arányszámát. 1 : 8 arány pl. azt jelenti, hogy látóterenként átlagban egy ép és nyolc felpuffadt sejt található. Ilyen módon megvizsgáltuk 50 válogatásnélküli trachoma II—III. stádiumban levő, 20 trachoma IV. stádiumban levő, 20 folliculosis, trachoma susp., 20 conjunctivitis kát. ac. ban, 20 conjuctivitis epidem.ban szenvedő beteg kötőhártyáját, valamint 20 ép kötóhártyájú egyént. Eredményeket lásd a táblázaton. Trachoma II. III. Trachoma IV. Folliculosis Trachoma strsp. Conjunct, epid. Conjunct, kát. ac. Ép conjunctiva Táblázat (50 eset) I : 8 (max.) (20 eset) 1 : l (max.) (20 eset) I : 1,8 (max.) (20 eset) 1 : 2 (max.) (20 eset) I : 0,4 (max.) (20 eset) 1 : 0,3 (max.) I : 28 (min.) 1 : 0,2 : 0 (min.) I : 0,3 : 8 (min.) I : 0,1 : 9 (min.) 1 : 0,6 : 1,1 (min.) 1 : 0,1 I : 0,7 (min.) 1 : 0,2 Az eredmények különösen trachoma esetében nagyfokú ingadozásokat mutatnak. Ennek oka egy részt az, hogy válogatás nélkül különböző stádiumban levő eseteket vizsgáltunk. Másrészt a trachoma azon közismert természete, melyszerint ép és beszűrődött conjunctiva részletek váltogatják egymást ugyanazon beteg kötőhártyáján. Az átlagos eredmények azonban igazolják, hogy a trachomás kötőhártya hámsejtjeit in vitro a chymotrypsin nagyobb mértékben képes feloldani, mint a többi megvizsgáltakat. (Lásd 5., (i. ábra.) 1 3 Szemészet 193
