Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)

1961-09-01 / 3. szám

3. táblázat

A betegek hályogtípusok szerinti megoszlása

III.

III.

Összesen

Kát. incipiens.......................................

6

3

9

Kat. progrediens................................

43

49

56

148

Kat. tumescens..................................

12

21

6

39

Kat. totalis .........................................

29

12

20

61

Kat. hypermatura ...........................

1

—

1

2

Phakosclerosis......................................

1

1

1

3

Kat. traumatica..................................

2

—

1

3

Kat. complicata ................................

7

1

3

11

Kat. subluxata....................................

1

1

3

5

Kat. diabetica....................................

1

2

3

6

Kat. in. oculo glauk.........................

2

2

1

5

Kat. et. M. maj. grad.....................

8

4

4

16

II. Műtéti methodusok

A magyar szemészek körében szívesen használt conjuctivo-episclerális (I. csoport) varrási módszernek — mint ismeretes — a lényege az, hogy sebkészítés előtt a limbushoz közel, felül a kötőhártyán át 1—3 fonalat öltünk az episclérába azzal a céllal, hogy műtét után a fonalakat megcsomózva a szaru-sebajakkal összefüggésben hagyott kötőhártya az episclérához rögzítve aktívan zárja a sebet. (Az általunk végzett műtét részletes leírását lásd: Miklós—Marsovszky : Szemészet 93 : 97, 1956.)

A corneoscleralis (II. csoport) sebbiztosító módszernél a következőképpen járunk el : Kötőhártyakötény készítése után a szokott módon végezzük a sebkészítést. A sebkészítés után 2—3 biosuturát helyezünk be a sebszélekbe. (A biosuturához patkány farokrostjaiból készült varróanyagot használunk.) A varratok kihurkolása, illetve félrehúzása után eltávolítjuk a lencsét, majd megcsomózzuk a varratokat, végül a területre ráhúzzuk az előre elkészített kötőhártyakötényt és azt cat-gut varratokkal rögzítjük. (A sebkészítés után behelyezett corneo-scleralis varrat eredeti ötlete Csermák-tói származik, ennek kötőhártya köténnyel való kombinálását több szerzőnél találjuk: Irvine, Kirby stb.)

A Mendoza-Y&YT&t (III. csoport) technikája közismert. Mi a varrat behelyezéséhez szükséges, a szem külső rétegét félvastagságban érintő metszést mindig a szaruhártyán végezzük 1—2 mm-nyire a limbustól. Egy varratot helyezünk be 12 órának megfelelő helyen. Varróanyagként kezdetben vékony nylon fonalat használtunk, azonban — miként erről Csapody is említést tesz — gyakori volt a nylon szál körül fellépő szaruhártya oedema. Ezért hamarosan itt is áttértünk a biosutura alkalmazására.

Az elszürkült lencse eltávolításánál mindhárom sorozatban törekedtünk az intracapsularis eltávolításra, a kerek pupilla megtartására és lehetőleg — a minimális roncsolás elvének megvalósítása érdekében — minden iris kimetszés elkerülésére, az „érintetlen iris”-re. A duzzadó lencsék esetében nem alkalmaztunk sem tok-csapolást, sem egyéb műfogást. Az elszürkült lencsét, legyen az bármilyen típusú, Elschnig módszerével igyekeztünk eltávolítani .

III. Műtéti adatok

A 4. táblázat a műtétek végzésével kapcsolatos adatokat tartalmazza, az 5. táblázat pedig a duzzadó lencsék esetében az intra- és extracapsularis műtétek arányát jelzi.

166