Szemészet, 1961 (98. évfolyam, 1-4. szám)
1961-06-01 / 2. szám
4. A szem differenciált szöveteiből jövő sejtek a) A szaruendothel sejtjei b) A szivárvány és sugártest sejtjei c) A lencsehám sejtjei 5. Tumorsejtek 6. Elfajult sejtek és törmelékek. Verrey ezen osztályozása Amsler szerint két sajátosságot mutat : — egyrészről nyilvánvaló, hogy a kóros csarnokvíz annyira különböző sejtjeinek származása miatti gond inspirálta és biológiai befolyást mutat és többé nem csupán leíró ; — és másrészről ez az osztályozás tág teret ad az atipikus sejtalakoknak, átmeneti alakoknak, megjelölve az -óid képzővel, ugyanígy az elfajult elemeknek, a nem identifikálható sejttörmelékeknek. Amsler, Verrey és Huber szerint a gyulladásos csarnokvíz szöveti sejtjeinek biológiáját két hatalmas reakciós folyamat uralja és egyik is, másik is hozzájárul ahhoz, hogy a csarnokvíz cytológiáját nehéz tudománnyá tegye. Az egyik folyamat az elülső uvea reticulo-endothel rendszerének, a ,,conjonctif histiocytair”-nek aktivitása, minek folytán Leplat G. szerint az erősen különböző sejtek — még a vér lymphocyták és monocyták is — felveheti a hystiocyta állapotot, amely különleges biológiai képességet ad nekik (mozgékonyság, phagocytosis stb.). A másik reakciós jelenség, amelyet a gyulladásos csarnokvizek belsejében végbemenni látunk : a sejtoldó fermentek aktivitása. Hogy fogalmunk legyen ezen sejtoldás intenzitásáról, Verrey szerint elég csupán azt elképzelni, hogy minek kell végbemennie az elülső csarnokban ahhoz, hogy egy hypopyon 24 óra alatt eltűnjön ! Amsleréк hatása alatt a csarnokvíz cytológiájával foglalkozó közlemények egyre szaporodnak. Salvati, Barletta, továbbá Oxilia és Pizzetti, majd Remky munkatársaival a csarnokvíz és üvegtest csapolása útján intraocularis daganatot tudott diagnosztizálni. Thomas J. R. retinoblastoma esetében Verreyvel közölte a csarnokvíz kenetet, amely semmi kétséget sem hagy a sejtek daganatos természete felől. Kapuscinski és munkatársai kidolgozták a csarnokvíz dynamikus cytológiáját : nem csupán a cytogramm fejlődését vizsgálták a betegség folyamán, hanem a typhus vaccina therápiás hatását is a sejtes eloszlás változásaira. Ez a láztherápia a monocyták, lymphocyták, endothel és reticulo-endothel sejtek erős kiáramlását idézi elő az elülső csarnokban. Kapuscinski a cytogrammot 2 csoportba egyszerűsítette : egyrészről monocyták és reticuloendothel sejtek, másrészről lymphocyták és leukocyták, amelyeknek a quotiense a bántalom prognózisát adja. Ha a hystocyták csoportja relatíve jelentősebbé válik, mint a lympho-leukocytáké, előre látja a kedvező fejlődést. Legújabb vizsgálataiban a cortison-kezelés kevésbé előnyösnek, olykor károsnak bizonyult, szemben a láztherápia kitűnő hatásával. Mindezeken felül Amsler, Verrey és Huber szerint a vitális cytológia megtanít minket arra az ultramikroszkópia segítségével, hogyan élnek, funkcionálnak és halnak el a sejtek a csarnokvízben. A fázis kontraszt mikroszkóp valódi sejtes tomográfia végzésére ad lehetőséget Kemkynek és a fluorescens mikroszkóp már megengedte neki, hogy egy szempillantással elkülönítse az elhalt sejteket az élőktől. 3. Bakteriológia A csarnokvíz bakteriológiája csak igen kis szektorát képviseli a szem bakteriológiájának. A csarnokvíz bakteriológiai tanulmányának egy különös nehézsége a kevés anyag, amelyet egy csarnokcsapolás szolgáltat. Fokozza a 115