Szemészet, 1960 (97. évfolyam, 1-4. szám)
1960-06-01 / 2. szám
A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (Igazgató : Kettesy Aladár egyetemi tanár, az orvostudományok doktora) és Orvosi Vegytani Intézetének (Igazgató : Bot György tanszékvezető docens) közleménye Az ember és a szarvasmarha szaruhártyájának nyomelem tartalma színképi vizsgálatok alapján CORRADI MÁRIA, STAGY ZOLTÁN és VÖRÖSMARTHY DÁNIEL Az utóbbi évek során mind több elemről derült ki, hogy mint bio-elem, ha nyomokban is, de jelen van a szervezetben és fontos szerepet játszik az anyagcsere folyamatokban. Szükséges, hogy szemészi vonatkozásban is foglalkozzunk a kérdéssel ; vizsgáljuk pl. a szaruhártya alkotórészei közül a legkisebb mennyiségben jelenlévő nyomelemeket (elemnyomokat), amelyekről feltételezhető, hogy mint a szervezet más helyén, itt is befolyásolják a biokémiai folyamatokat. Régebben azokat az elemeket nevezték nyomelemnek, amelyek olyan kis mennyiségben vannak a vizsgálandó anyagban, hogy nem tudták, vagy nem is látszott érdemesnek meghatározni. Ma azokat az elemeket nevezzük így, amelyek 0,01%-nál kisebb concentratióban vannak jelen. A szem szöveteiben az ilyen kis mennyiségek meghatározását az nehezíti meg, hogy maga a vizsgálandó anyag is csekély mennyiségű, a benne lévő nyomelem-tartalom sokszor a kimutathatóság határán alul van. Célszerű tehát több szemből vett azonos résszel a vizsgálandó anyag mennyiségét növelni. Meglehetősen kevés közlemény foglalkozik idevágó kérdéssel. Ezek közül egyesek a szaruhártyában megtalálható összes fémsókat, a nátriumot és káliumot is a nyomelemek közé sorolják. Piri és Van Heyningen összefoglaló biokémiai munkájában a szarvasmarha szaruhártya hám és stroma nyomelemtartalmának összehasonlítását találjuk a felsorolásban, vas (Fe), réz (Cu), mangán (Mn), zink (Zn) szerepel, valamennyi nagyobb mennyiségben a hámban, mint a stromában. Fischer az alapelemeken kívül magnéziumról (Mg) is említést tesz. A cornea epithelben Flaschenträger és Lehnartz szerint vas, réz, cink és mangán fordul elő. Trachsler spektrál-analyzissel vizsgálta az emberi szem egyes részeinek nyomelem-tartalmát. A bulbust négy szeletre vágta, ezek közül az első a corneát, irist és a corpust ciliarét, a második a lencsét, a harmadik a retinát, chorioideát és sclerát, a negyedik az üvegtestet tartalmazta. Az első metszeten, amely a corneát is magábanfoglalta, vasat, rezet, cinket, alumíniumot (Al) és szilíciumot (Si) mutatott ki. Sajnos Trachsler eredményei számunkra nem értékesíthetők, mivel kizáróan a corneára vonatkozó adatokat nem tartalmaznak . Számos fémsort említ az irodalom, amelyek különböző medikációk, mérgezések során kerültek a corneába, és ott nagyobb mennyiségben lerakodtak. Azzolini klinikai megfigyelései és kísérletei azt bizonyítják, hogy a membrana Descemeti különös affinitással viseltetik a nehéz fémsók iránt. Általánosan ismert idevágó kórkép az argyrosis, amikoris az ezüst (Ag) különböző konfigurációkban rakódhat le a corneában. Az arany (Au) és a higany (Hg) is hason- 5 5 Szemészet 65
