Szemészet, 1960 (97. évfolyam, 1-4. szám)
1960-03-01 / 1. szám
KÖNYVISMERTETÉS Frank В. Walsh ; Clinical Neuro-Ophthalmology. The Williams & Wilkins Co., Baltimore, 1967. második kiadás. 1294 lap. 441 ábra. 29 dollár. A szokatlanul nagy alakú (21 X 28 cm) súlyos kötet 17 fejezetben, 3 oszlopos lapokon összesíírítve hozza mindazt, amit neurológusnak és szemésznek ismernie kell a szemet és idegrendszert érintő kóros folyamatokról, ha az illusztris szerzőhöz hasonlóan hivatása magaslatán álló klinikus akar lenni. Hogy milyen sokrétű feladatot róhat a klinikusra a mindennapi gyakorlat, azt a könyv egyes fejezeteinek címéből is csak sejteni lehet. 1. A látóidegpályák : a különböző szinten elhelyezkedő léziók diagnózisa. 2. A többi agyideg: topikus diagnózis. 3. Az autonóm idegrendszer. 4. A pupilla : normális és kóros ; alkalmazkodás. 5. A szemhéjak és az extraocularis izmok. 6.Oedema papillae, neuritis optici, látóidegsorvadás. 7. A szem és központi idegrendszer kongenitális és fejlődési rendellenességei és betegségei. 8. Az idegrendszer fertőző és parazitás betegségeinek szemtünetei, beleértve az idegrendszer és szem syphilisének vázolását. 9. Heredofamiliaris és degenerativ betegségek. 10. Toxikus és anyagcsere betegségek. 11. Izomzavarok. 12. Az idegrendszer vaszkuláris léziói és keringési zavarai ; szemtünetek. 13. Szem- és agydaganatok és velük kapcsolatos állapotok. 14. Fizikai ártalmak okozta sérülések : szemtünetek. 16. Epilepsia, migrén és egyéb paroxysmális zavarok. 16. Mentalis bajok szemtünetei : neurasthenia; hysteria; psychosisok. 17. Gyógyszerek, mérgek és toxikus amblyopiák. Minden fejezet, sőt az egyes alfejezetek végén is bőséges irodalom található. Az elmélet és gyakorlat szerencsés egyesítését szolgálja az a 651 kórtörténetkivonat is, amelyet szerző az egyes kórformák ismertetése során a vérbeli klinikus tapasztaltságával ily szemléltetően válogatott össze. így valóban nélkülözhetetlen kötettel gyarapodott a nemzetközi szemészeti irodalom. Lugossy Qyula G. Pietruschka : Klinische Untersuchungen zur Frage der Ätiologie des primären Glaukoms. Veb Carl Marhold Verlag, Halle (Saale), 1959. 295 lap, 66 áblázat. 36, 80 DM. A zöldhályog ma már szinte áttekinthetetlen irodalmában német nyelven Peters A. (1930) és Thiel В. (1931) összefoglaló munkája óta mostanáig nem jelent meg ilyen alapos könyv, mint Pietruschka rostocki professzor monográfiája. A mű két részből áll. A rövidebb első rész (96 lap) történelmi áttekintés után a rendkívül megszaporodott irodalmi adatokat igyekszik rendszerezni azzal a céllal, hogy — amint a szerző írja — olyan utat jelölhessen meg, amely az analysistől a synthesishez vezethet. Evégből az elsődleges zöldhályog aetiológiájára és pathogenesisére vonatkozó legfontosabb irodalmi adatokat az anatómiai és funkcionális szempontok szerint helyi és általános tényezőkre osztja be és csoportosítja. A hosszabb második rész (160 lap) hasonló szempontok szerint rendszerezve nemcsak nagyszámú eset észlelését és vizsgálati adatait tartalmazza, hanem alapvetően fontos, jellemző egyes eseteket is kiértékel, avégből, hogy az irodalmi adatok ellentmondásait kiegyenlítse és a legfontosabb kérdések további tisztázását előmozdítsa. Utóbbiak közül különösen azzal foglalkozik sokat, hogy milyen okok játszanak szerepet a glaukoma esetében a szemfeszülés dysregulátiójában. Hogy a számos endogén és exogén tényező synthesiséhez elérjen, amelyek zöldhályog esetében közvetve vagy közvetlenül hatásosak — Pietruschka megkísérelte a glaukomások egységes klinikai képének közlését, annak beismerése mellett, hogy természetesen még számos további vizsgálat szükséges annak a képnek kiegészítéséhez és teljessé tételéhez. Az 1956-ben lezárt, de addig majdnem teljes (több mint 750) irodalmi adat között a magyarok igen szép számmal szerepelnek : AVbrich K., Arató J. és Arató M., Biró /., Blaskovics L., Brand I., Osapody /., Grósz E., Imre JKukán F., Linksz A7, Németh L., Orbán T., Radnót M., Szily A., Tatár J., Tóth Z. és Weinstein P. A szerző legrészletesebben Radnót Magda és Weinstein Pál kísérletes és klinikai adatait idézi. Lugossy Gyula
