Szemészet, 1960 (97. évfolyam, 1-4. szám)
1960-03-01 / 1. szám
nak növekedését illetően elég érdekesek, mert pl. Rohrschneider 71-ről 87-re, Slezák 72-ről 83-ra, ugyanekkor Weckers és társai 92,7-ről 94,7-ra javuló i. c. arányról számolnak be. Igen érdekesek azok az adatok, amelyek az üvegtestveszteség arányáról tájékoztatnak : Rohr Schneidernél enzym nélkül 9, enzymmel 7%, Slezálcnál 9, illetve 4%. Liegt 12, illetve 14% corpusos esetet közöl. Érdekes az, hogy az azonos tapasztalat ellenére — amely azt mutatja, hogy fiatalkori és sérüléses hályogot is lehet i. c. kivonni az enzym segítségével — a konklúzió mégsem egységes. A legtöbb szerző azt hangoztatja, hogy az enzym a lkai mázasán ak legfontosabb területe a fiatalkori és a sérüléses hályog. Weekers~es társai olyankor tartják indokoltnak, mikor az i. c. extractio kivitelezésében eleve nehézség várható, Radnót szerint pedig akkor, ha a másik szemen ablatio retinae volt, vagy nagyfokú myopia, kát. diabetica és fiatalkori katarakták esetében. Rohrschneider viszont éppen ellenkezőleg a senilis műtétekhez ajánlja az enzymet és óv a fiatalkori hályogoknál történő alkalmazástól, mivel az üvegtest a lencsével összefüggésben lehet. Tízéves korban ajánlja az alsó határt megvonni Paufique-kai egyetértésben. Cogan és társai hasonlóképpen óvnak a fiatalkori hályognak enzymmel történő műtétjétől. 2. Az alfa-chymotrypsin, illetve a trypsin elektiv zonulolytikus hatása. Barraquer első közlése e kérdésben kategorikusan leszögezi az elektiv hatást. Ezt a megállapítást a további szerzők egyszerűen átvették és még azok is, akik szövődményes eseteket ismertettek, ezt a nézetet vallották, illetve a kérdés vitathatóságát fel sem vetették. Újabb klinikai és kísérletes adatok azt mutatják, hogy ez a kategorikus álláspont nem tekinthető 100%-osnak. Először is vannak klinikai megfigyelések, amelyek azt mutatják, hogy az üvegtest laesióinak egyes esetei legalábbis összefüggésbe hozhatók az enzymmel ; hogy a secunder glaukomák számának emelkedése esetleg az enzym hatására bekövetkező üvegtest-duzzadással lehet kapcsolatban. Másrészt kísérletes adatok, mint pl. Salmony közlésében láthatjuk, azt mutatják, hogy proteolytikus hatás az üvegtesten is kimutatható. Bedrossian szerint az enzym“gyengíti, vagy puhítja a zonulákat, de nem oldja fel, ugyanilyen hatás azonban a szem egyéb szövetein is látható, úgy látszik a hatás mégsem olyan elektiv. 3. Az eljárás hátrányai. Ezt a kérdést a hatás elektivitásának taglalásánál már érintettem. A fentieken kívül szerepel itt a kétségtelenül gyakran szereplő üvegtesti hernia (Walser szerint az enzym nélküli 30%-kal szemben 65%) a sebzáródás, csarnokhelyreállás elhúzódása, az iris, illetve az üvegtest-előesések számának szaporodása (Rohrschneidernél 7%-ról 15%-ra), az üvegtest elülső részének zavarodása (E. Weekers, Dubois—Poulsen) az üvegtesti hártya fokozott pigmentálódása, fokozott és hosszú ideig fennmaradó Descemetredőzöttség (Fuchs). Végül Chachamidis és Konstas szerint igen gyakori az enyhe iritis, szinte minden harmadik esetben tapasztalható. 4. Technikai kérdések. Ezek nem az enzymatikus lysis speciális problémáit, hanem a sebbiztosítás módjainak, az iridectomia fajainak, az extractio elvégzése módjainak (erisiphak, vagy csípő) vitatásában merülnek ki. Egy kérdés szerepel még itt, ami bizonyos fokig érdemi: az enzym mennyiségének, koncentrációjának, a várakozás időtartamának, esetleges kiöblítésének a kérdése. Ezekben a technikai kérdésekben van ugyan vita, de azért az álláspontok általában közel állnak egymáshoz, amennyiben 1 : 5000—7000 hígítású, frissen oldott anyagot használnak, a várakozás tartama 2-től egész 15 percig terjedhet. A kimosást egyesek végzik, de általában nem tartják fontosnak. Újabb közlemények arról számolnak be, hogy a trypsin ugyanúgy használható, mint az alfa chymotripsin, sőt annál hatásosabb. 29
