Szemészet, 1960 (97. évfolyam, 1-4. szám)

1960-03-01 / 1. szám

nak növekedését illetően elég érdekesek, mert pl. Rohrschneider 71-ről 87-re, Slezák 72-ről 83-ra, ugyanekkor Weckers és társai 92,7-ről 94,7-ra javuló i. c. arányról számolnak be. Igen érdekesek azok az adatok, amelyek az üvegtest­­veszteség arányáról tájékoztatnak : Rohr Schneidernél enzym nélkül 9, enzym­­mel 7%, Slezálcnál 9, illetve 4%. Liegt 12, illetve 14% corpusos esetet közöl. Érdekes az, hogy az azonos tapasztalat ellenére — amely azt mutatja, hogy fiatalkori és sérüléses hályogot is lehet i. c. kivonni az enzym segítségével — a konklúzió mégsem egységes. A legtöbb szerző azt hangoztatja, hogy az enzym a lkai mázasán ak legfontosabb területe a fiatalkori és a sérüléses hályog. Weekers~es társai olyankor tartják indokoltnak, mikor az i. c. extractio kivi­telezésében eleve nehézség várható, Radnót szerint pedig akkor, ha a másik szemen ablatio retinae volt, vagy nagyfokú myopia, kát. diabetica és fiatal­kori katarakták esetében. Rohrschneider viszont éppen ellenkezőleg a senilis műtétekhez ajánlja az enzymet és óv a fiatalkori hályogoknál történő alkal­mazástól, mivel az üvegtest a lencsével összefüggésben lehet. Tízéves korban ajánlja az alsó határt megvonni Paufique-kai egyetértésben. Cogan és társai hasonlóképpen óvnak a fiatalkori hályognak enzymmel történő műtétjétől. 2. Az alfa-chymotrypsin, illetve a trypsin elektiv zonulolytikus hatása. Barraquer első közlése e kérdésben kategorikusan leszögezi az elektiv hatást. Ezt a megállapítást a további szerzők egyszerűen átvették és még azok is, akik szövődményes eseteket ismertettek, ezt a nézetet vallották, illetve a kérdés vitathatóságát fel sem vetették. Újabb klinikai és kísérletes adatok azt mutatják, hogy ez a kategorikus álláspont nem tekinthető 100%-osnak. Először is vannak klinikai megfigyelések, amelyek azt mutatják, hogy az üvegtest laesióinak egyes esetei legalábbis összefüggésbe hozhatók az enzym­mel ; hogy a secunder glaukomák számának emelkedése esetleg az enzym hatására bekövetkező üvegtest-duzzadással lehet kapcsolatban. Másrészt kísérletes adatok, mint pl. Salmony közlésében láthatjuk, azt mutatják, hogy proteolytikus hatás az üvegtesten is kimutatható. Bedrossian szerint az enzym“gyengíti, vagy puhítja a zonulákat, de nem oldja fel, ugyanilyen hatás azonban a szem egyéb szövetein is látható, úgy látszik a hatás mégsem olyan elektiv. 3. Az eljárás hátrányai. Ezt a kérdést a hatás elektivitásának taglalásánál már érintettem. A fentieken kívül szerepel itt a kétségtelenül gyakran szereplő üvegtesti hernia (Walser szerint az enzym nélküli 30%-kal szemben 65%) a sebzáródás, csarnokhelyreállás elhúzódása, az iris, illetve az üvegtest-előesések számának szaporodása (Rohrschneidernél 7%-ról 15%-ra), az üvegtest elülső részének zavarodása (E. Weekers, Dubois—Poulsen) az üvegtesti hártya fokozott pigmentálódása, fokozott és hosszú ideig fennmaradó Descemet­­redőzöttség (Fuchs). Végül Chachamidis és Konstas szerint igen gyakori az enyhe iritis, szinte minden harmadik esetben tapasztalható. 4. Technikai kérdések. Ezek nem az enzymatikus lysis speciális problé­máit, hanem a sebbiztosítás módjainak, az iridectomia fajainak, az extractio elvégzése módjainak (erisiphak, vagy csípő) vitatásában merülnek ki. Egy kér­dés szerepel még itt, ami bizonyos fokig érdemi: az enzym mennyiségének, koncentrációjának, a várakozás időtartamának, esetleges kiöblítésének a kérdése. Ezekben a technikai kérdésekben van ugyan vita, de azért az állás­pontok általában közel állnak egymáshoz, amennyiben 1 : 5000—7000 hígí­­tású, frissen oldott anyagot használnak, a várakozás tartama 2-től egész 15 percig terjedhet. A kimosást egyesek végzik, de általában nem tartják fontos­nak. Újabb közlemények arról számolnak be, hogy a trypsin ugyanúgy hasz­nálható, mint az alfa chymotripsin, sőt annál hatásosabb. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom