Szemészet, 1960 (97. évfolyam, 1-4. szám)
1960-03-01 / 1. szám
megoldás lehetne ugyan a fent említett két módszer összevonása (pl. a „Polaroid television trainer” és a Beírás-féle, szemüvegpróbakeretre szerelt automatikus occlusor, a „quinepleoscopio” (3. ábra) egyidejű alkalmazásával, de ez a megoldás meglehetősen körülményes ; hátránya, hogy a térbeli elkülönítés nem szabályozható mértékű, és a kezelés a mindenkori televíziós műsor függvénye. 3. ábra. ,,Quinepleoscopio” (Beírás) Ezért érdemesnek találjuk az általunk szerkesztett „ortho-stimulator” ismertetését, mely a fent említett követelményeknek megfelelő, automatikus, egyszerűen kezelhető, otthoni egyes kezelésre, valamint intézeti, iskolaszerű kezelésre egyaránt alkalmazható műszer. Fixálásra vetített meseképek szolgálnak, a jobb és bal szem képének szabályozható tér- és időbeli elkülönítése egyszerű, mechanikus úton történik. Az ortho-stimulator egy laboratóriumunkban készült mintapéldányát a 4. ábra mutatja. A páciens fejének rögzítésére állítható magasságú álltartó (1) és homloktámasz (2) szolgál. A jobb és bal szem előtti egy-egy ablakon (3) keresztül figyeli a páciens a vetítettképes előadást. Az ablaknyílások elé az objektív kancsalsági szögnek megfelelő prizmás üvegek helyezhetők (4). Ugyanide illesztjük azokat a homályosított lemezkéket is, melyekkel a domináns szem látásélességét kívánjuk a kellő mértékig csökkenteni, hogy a másik szem vegye át a vezérszem szerepét. A stimuláló hatást a két szem váltott eltakarása és felfedése kelti. E célra a két ablak túloldalán a középvonalban és szemmagasságban forgó, átlátszó korong (5) szolgál. A korong forgatását zajtalan elektromotor (6) vezérli, melynek sebessége a kezelés követelményei szerint szabályozható. A korong % ívnyi szektorát átlátszatlan fekete lemez (7) takarja, a korong tengelyére egy másik, ugyancsak ]/4 íves takarószektor (8) illeszkedik, mely az előbbi, rögzített szektorhoz képest a kezelés követelményei szerint elforgatható és a kívánt állásban rögzíthető. (5. ábra). Ily módon lehetővé válik, hogy a két szem képét a korong forgatásával időbelileg egymástól teljesen elkülönítsük (I. beállítás), vagy módot adjunk arra, hogy kezelés közben a váltott takarás mellett a két szem rövidebb vagy hosszabb ideig együtt nézhesse a vetített képet, s így fusio jöhessen létre (II., ill. III. beállítás). 20
