Szemészet, 1960 (97. évfolyam, 1-4. szám)

1960-09-01 / 3. szám

Komondy Pál : A kétoldali hályogműtétekről.

A kérdés vitás terület a szemészeti irodalomban. 190 kétoldali műtétről, azaz 380 hályogműtétről számol be, melyet 22 év alatt végeztek. A 22 év alatt összesen 1800 hályogműtétet végeztek, ebből 21% kétoldali hályogműtét. Összesen két szemet (0,52%) veszítettek el. 1928-től összesen 2100 hályogműtétet végeztek, ebből az összes veszteség 20 szem (0,95%). A 380 kétoldali hályogműtétből 10 esetben maradt kétoldali utóhályog és 20 esetben féloldali utóhályog. A kétoldali hályogoknak 84%-át sikerült tokosán eltávolítani. A fenti eredmények alapján azt igyekszik demonstrálni, hogy a kétoldali hályogműtét nem is olyan veszélyes beavatkozás, ha alapos kivizsgálás után, jó műtői készséggel és kellő gyakorlattal rendelkező szemorvos végzi. Hogy a jó eredmények ellenére újabban ritkán végezzük a kétoldali hályogműtétet, annak az a magyarázata, hogy néhány év óta alig akad kétoldali hályog, mert a falusi emberek is annyira kulturáltak, hogy nem várják meg, míg mindkét szemükre megvakulnak, hanem az első szem látásromlásakor orvoshoz fordulnak és idejében kórházba kerülnek. Ez a tény a szocialista közegészségügy fejlődését jellemzi.

Hozzászólás :

Lakatos István : Esetét ismerteti, mikor kétoldali hályogkivonás után másnap köhögési roham következtében expulsiv vérzés mindkét szem elvesztését eredményezte.

Lugossy Gyula : A kétoldali hályogműtétet csak abban az esetben végzi, ha az összes előfeltétel biztosításán kívül a beteg erre külön kéri.

Zárszó ;

Ma már az előadó is csak a beteg kérésére végez egy ülésben kétoldali hályogkivonást.

Ezévi Nagygyűlésünk programja

Ülés helye: Budapest, VIII., Szentkirályi u. 21. Semmelweis-terem.

1960. október 6-án reggel 8.30 Elnöki megnyitó. Tartja Kukán Ferenc.

FÖTÉMA:

Kahán Ágost: A SZEM BIOKÉMIÁJÁNAK GYAKORLATI VONATKOZÁSAI

KOREFERÁTUM:

Lugossy Gyula: A CSARNOKVlZ ÉS SEROLÓGIÁJA

Boros B.—Takáts I. (Pécs): Gyógyszeres kölcsönhatások izolált irisikészítményeken.

— Archangelszky B. H. (Moszkva): A retina közti állománya biokémiai vizsgálatainak jelentősége. — Francois J. (Genf): A szemlencse néhány fehérjéjének kutatása magas tenziójú elektroforézis és papír-kromatografia kombinációjának a segítségével.

— Vancea P.—Batcu A.—Vancea P. P.—Batcu V. (Jassy): Elszürkült szemlencsén véglett biokémiai, kémiai és kísérletes vizsgálatok. — Blatt N. (Bukarest): Az intraokuláris vasszilánk-toleranciával kapcsolatos biokémiai és kísérletes vizsgálatok. — Papolczy F. (Budapest): Hályogműtét tokfogócsípővel és chymotripsirmel. (Színes filmvetítés.)

6-án, csütörtökön du. 3.30

Vajda Péter (Szeged): Hormonális hatásokra bekövetkező csarnokvíz és üvegtestelváltozások. — Gáli J. (Budapest): Vérzések felszívódása a szemből. — Hruby К. (Graz): Üvegtestpótlás. — Trautmann I. (Lipcse): Radioaktív foszfor alkalmazása az intraokuláris tumorok diagnosztikájában. — Preisová J. (Brünn): Az elektroforézis jelentősége a szemészetben. — Tapasztó I. jun.—Szlamka K. (Szeged): A lencse és a könny elektroforézis frakciói. — Bálik J. (Prága): Conjunctivitis sicca-ban végzett biokémiai vizsgálatok. — Pápai I.—Oláh M.—Kahán Á. (Szeged): Endotoxinok és lyzozym a szembetegségek patológiájában. — Túri K. (Budapest): Elhúzódó hatású gyógyszeralkalmazás a helyi terápiában. (Depot szemcsepp.) — Garni L. (Budapest): Varratmentes sebbiztosítás hályogműtéteknél. (Biológiai módszer.)

192