Szemészet, 1960 (97. évfolyam, 1-4. szám)

1960-09-01 / 3. szám

szemtükröt. Bonders lerakta a fénytörés és alkalmazkodás tanának tudomá­nyos alapjait. Graefe működésével új szemészet született. Ezeknek az új tanoknak lelkes harcosa, szószólója és gyakorlati megvalósítója itthon Hirsch­­ler lett. A szakirodalom művelésében is volt tennivaló bőven. A tennivalókból Hirschler alaposan ki is vette a részét. 1855-ben tartotta az első szakelőadást az ötödik idegpár szélhüdése által támasztott köthártyalob és szaruhártyalob és szaruhártya homályosodásáról. 30 esztendő alatt — 1856—1886-ig — 80 szakmai és egyéb cikke látott napvilágot. 1869-től szakmai közleményeinek témáit már egészen a magángyakorlatból vette, mert 1868-ban mind a szegény beteggyermek-, mind a Rókus kórháztól megvált. Cikkei kezdetben külföldi, később főként hazai szaklapokban jelentek meg. Szinte egyetlen ága sem akadt a szemészetnek, amelyiket eredményesen ne művelte volna. Ismertette az Orvosi Hetilapban a Graefe-féle glaukoma ellenes iridectomiát. Több cikket közölt a blenorrhoea conjunctivae felismeréséről és gyógykezeléséséről. A Wiener Med. Wochenschriftben jelent meg a trigeminus bénulásából származó cornealis bántalomról írott dolgozata. Közölte a szemé­szeti gyakorlatban leginkább használt gyógyszereket és gyógy el jár ásókat. Kutatta — nem is eredménytelenül — az összefüggést a szervezet és a szem között. 12 cikke foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Akadémiai székfoglaló­jának témájául : „Tapasztalatok a szeszes italokkal, valamint a dohánnyal való visszaélésről, mint a láttompulat okáról” készített tanulmányát válasz­totta. Hirschler gazdag irodalmi munkásságát még többre tudjuk értékelni, ha nem feledkezünk meg arról, hogy a tudomány művelését nemcsak a szakmai elmaradottság, hanem hosszú éveken át még a politikai terror is akadályozta. A szabadságharc leverése után a nagyon szűkkörű társadalmi, baráti érintkezés adta meg csupán a lehetőséget arra, hogy tudósok, az ország ve­zetői összejöhessenek és jobb jövőt szolgáló terveiket megbeszélhessék. Időn­ként Hirschler lakásán is kis baráti kör gyűlt össze, ahol a Párisban tanult új mikroszkópiái vizsgálómódszerekre tanította meg barátait. Ennek a baráti körnek a tagja : Balassa János, Marlcusovszlcy Lajos, Balogh Kálmán, Bókái János, Czermák János és Semmelweis Ignácz Fülöp volt. Nem kétséges, hogy ezeken a baráti megbeszéléseken azonban nemcsak szakmai kérdésekről esett szó, hanem politikai kérdésekről is. Hiszen Balassa csak a közelmúltban sza­badult ki az Újépületből, Markusovszkyt állásától fosztották meg az egye­temen, Bókainak mestere, Schoepf—Merei pedig Törökországon keresztül Angliába menekült az üldözés elől. Annak bizonyítására, hogy Hirschler és baráti köre szívvel lélekkel az 1848-as forradalom híve maradt, és az ország jobb jövőjén, felszabadításán munkálkodott, az alábbi titkosrendőrségi jelentésnek a szövegét ismertetjük magyar fordításban, amelyet a Magyar Országos Levéltárban találtunk. Mint azt egy pesti bizalmas közlésből kiveszem, az ottani kormánybarát körök­ben nagy idegenkedést kelt, hogy a pesti izraelita hitközség önkényesen alakított képviselőtestületét dr. Hirschlerrel az élén, miután a helytartóság korábban felfüg­gesztette a működését, most ismét reaktiválták, mégpedig állítólag von Koller királyi biztos segítségével. Nem az kelt feltűnést, hogy egyáltalán visszaállítják a zsidók képviselőtestületét, hanem az, hogy egy olyan képviselőtestületet reaktiválnak, amely elnökének és tagjai többségének személyében a forradalom iránt barátságos érzületű. Fenti közlés szerint a zsidó ,Közgyiilés’ és a ,Magyar izraelita egylet’ egymással olyan belső kapcsolatban vannak, hogy őket közös egységnek kell tekinteni. Hirschler elnöki minőségében éles eszével és határozott osztrákellenes beállítottságával uralko­181

Next

/
Oldalképek
Tartalom