Szemészet, 1960 (97. évfolyam, 1-4. szám)
1960-09-01 / 3. szám
összegeződést, hanem a különféle tényezők váltakozó hatását is jelenti. Gasteiger elgondolása értelmében a különböző gócoknak ezen együtthatása az allergiás történések alapján válik érthetővé, amint Riehm is hangsúlyozta, aki a gócfertőzés megértésének egyetlen bázisát az allergia-tanban látja. Az allergiás-hyperergiás történésként felfogható idült uveitisek aetiológiai kutatása szempontjából nem döntő jelentőségű az, hogy a Siegmund által is kiemelt Ricker-féle Relationspathologie vagy a Gasteiger-tői is elfogadott Letterer-féle dysregulatív allergiák értelmében zajlanak le vagy újulnak ki a kóros folyamatok. Annál fontosabb viszont az, hogy felismerjük a túlsúlyba került és így aetiológiai jelentőségűvé vált tényező szerepét. Gasteiger figyelmeztetett arra, hogy pl. egy gümős gócból kiváltott allergiás reakciós állapot tonsillából vagy foggócból származó további ingerekre aktiválódhat és a betegség kitöréséhez vezethet. Ilyen esetben döntő a klinikai fluorometria alkalmazása, mert biztosan kimutatja a permeabilitás megváltozását, így okszerű kezelés bevezetését teszi lehetővé. Hasonló esetet tisztázott Laffers és Bozsóky a csarnokvíz antistreptolysin titer meghatározásával. Egyébként Grósz, Túri és Dózsán, Coles és Nathaniel, továbbá Hallett, Wolkowicz és munkatársai is figyelmeztetnek az antistreptolysin meghatározások — természetesen kellő kritikával történő — értékelésére. Végül a klinikai fluorometria rendszeres alkalmazása lehetővé teszi a gócextraktumokkal (antigénekkel), ill. vaccinákkal (pl. streptococcus) való kezelés veszélytelen kivitelét. Általában oly kicsiny adagok kerülnek alkalmazásra, hogy hatásmódjuk közvetítése csakis neurohumorális mechanizmus révén képzelhető el. Az antigének adagjai szabják meg ugyanis, hogy az idegrendszeri tevékenység révén izgató vagy gyógyító, sensibilizáló vagy desensibilizáló vagyis fluorescein permeabilitást fokozó vagy csökkentő hatás fog-e érvényre jutni. összefoglalás A vér- csarnokvíz gát fluorescein permeabilitás vizsgálatának Amsler— Huber-féle módszerén alapuló klinikai fluorometria eredményesnek bizonyult az uveitis-aetiológia kutatásában. A fluorometriás görbe elkészítése után a beteg gondos klinikai kivizsgálása következik. A gócfertőzés gyanúja esetén a megfelelő gócextractum (antigen) cutan-próbáját kell elvégezni. Ha 48 órával a pozitív cutan-próba után a klinikai fluorometriával a permeabilitás fokozódása állapítható meg, akkor a góc pozitívnak tekinthető, amelynek eltávolítása vagy megfelelő desensibilizálás után az uveitis meggyógyul. A gümőkóros vagy strepto-, staphylococcus stb. allergia kiderítésére ugyanígy felhasználható a fluorometria. Ilymódon az uveitisek 30%-a fog, 10%-a mandula, 16%-a prostata, 36%-a tbc-s eredetűnek bizonyult. Az uveitis gyógyulásának legbiztosabb jele, ha a megfelelő kezelés (góctalanítás, antibiotikus kezelés, desensibilizálás stb.) folyamán a klinikai fluorometriával a permeábilitás fokozatos normalizálódása állapítható meg a szemben. Irodalom Agarival, L. P., Jinda, К. S. & Saxena, R. P. : Ophthalmologica, 1955. 130r 272—283. — Alaerts, L. : Ducumenta Ophthalmologica, 1957. XI, 143—147. — Alvaro, M. E. : Ophthalmologica, 1954. 127, 85. —• Amsler, M. & Huber, A. : Ophthalmologica, 1940. 111, 155—176. — Bender, R. M. & Vietze, H. U. : Z. Hyg. Infektkr., 1952. 135, 231—234. — Bennett, G. : British Journal of Ophthalmology, 1955. 39, 727. — Billings, F. : Focal Infection. The Lane Medical Lectures. D. Appleton & Co., New York. 1916. — Bottyán, I. : Zahnärztliche Praxis, 1952. 4, 127—133. — Bock, J. & Hellauer, H. : Documenta Ophthalmologica, 1957. XI, 252—256. — Cagianut, B. : Documenta Ophthalmologica, 1957. XI, 134—137. — Coles, R. S. & 160
