Szemészet, 1960 (97. évfolyam, 1-4. szám)
1960-09-01 / 3. szám
Az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet (Igazgató : Farkas Károly az orvostudományok doktora) Szemészeti Osztályának (Főorvos : Lugossy Gyula az orvostudományok kandidátusa) közleménye Klinikai fluorometria és uveitis-aetiológia* LUGOSSY GYULA Amsler és munkatársai a csarnokvíz kémiai, cytológiai és bakteriológiai vizsgálatának rendszeresítésével, majd a fluorometria bevezetésével az uveitisek klinikumában új fejezetet nyitottak. A főként Verrey által végzett diagnosztikus csarnokvíz csapolások az uveitisek aetiol.ógiai kutatásában is egyre fokozódó jelentőségűek és mind több és több kutatóra hatnak ösztönzőleg : Kapuscinsky, Witmer, Offret és Saraux, Remky, Agarwal, Franceschetti (és munkatársai), Suie, Böck és Hellauer, Alaerts, Oger, Cagianut, Pau, Gupta és Prasad, Murray, Habegger, Bender és Vietze stb. A vér- csarnokvíz gát fluorescein permeabilitásának Amsler—Huberféle vizsgáló módszere pedig az érintetlen szemen teszi lehetővé az uveitisaetiológia kiderítését célzó észlelések gyűjtését. A klinikai fluorometria ugyanis a permeabilitás legfinomabb változásait is kimutatja. Már pedig Fppinger szerint a kapillárisok permeabilitás zavara a BETEGSÉG című dráma első felvonásának első jelenete. Ez a zavar az endogen uveitis bármelyik esetében megtalálható, legyen az granulomatosus vagy nem granulomatosus (Alan С. Woods) típusú, ill. infectiosus-toxicus vagy allergiás-hyperergiás pathomechanizmusú. A vér- csarnokvíz gátnak vagyis a szem vegetatív központjának (Amsler) működésében beálló ezen finom változások gondos tanulmányozása a klinikai fluorometria segítségével új lehetőséget biztosít az uveitisek aetiológiai kutatásában. Vizsgálati módszerek és eredmények A klinikai fluorometria — mint ismeretes — abból áll, hogy 2 ml 10%-os fluorescein-Na-ot fecskendezünk a vizsgálandó kar vénájába és utána réslámpa alatt figyeljük a csarnokvízben történő festék kiválasztódást. Az elülső csarnokban megjelenő fluorescein töménységét a Lugossy—$zifórd-fluorometerrel határoztuk meg. A vér- csarnokvíz gát fluorescein permeabilitásának lefolyása koordináta-rendszerben függvény alakjában tüntethető fel ; az abscissán a festék érbefecskendezésétől eltelt időt, míg az ordinátán a fluorometerrel kapott értékeket jelezzük. A betegnél először elkészítjük a fluorometriás görbét. Ezután következik a vérvétel lues (Kolmer), tuberculosis (Middlebrook—Dubos), süllyedés (Westergren) teljes vérkép, fehérje-frakciók (albumin-globulin), toxoplasmosis (Sabin—Feldman), brucellosis, leptospirosis stb. vizsgálata végett. Ha most a gondos és részletes klinikai kivizsgálás során gócfertőzés vagy tbc. gyanúja merül fel, akkor a megfelelő gócextraktummal (antigénnél) cutan-próbát végzünk a betegen és ennek pozitivitása esetén 48 óra múlva ismét elkészítjük a fluorometriás görbét. Ha a fluorescein permeabilitás fokozódását észleljük, akkor megkíséreljük a góc sanálását. Nem eltávolítható góc (pl. prostata) vagy streptococcus-, staphylococcus- allergia esetén a gócextraktum, ill. streptococcus-, staphylococcus- vaccina kis adagjaival desensibilizáljuk a beteget. A sikeres desensibilizálás legbiztosabb záloga az, ha a fluorometerrel a permeabilitás fokozatos normalizálódását észleljük a szemben. Esetenkint a csarnokvíz * Elhangzott Münchenben 1959. IX. 1-én az Uveitis-aetiológiai Symposionon. 157
