Szemészet, 1959 (96. évfolyam, 1-4. szám)

1959-03-01 / 1. szám

szem irisizomzatának és ereinek pharmakodynamikájában bizonyosan vannak különbségek, mégis éppen oly magas differenciáltságú (neuroektodermás) izom, mint a szivárványhártya izomzata Sympathikus elemek jelenlétében érzékenyen mutatnák a hydergin lytikus hatását. A DHE-készítmények magas vérnyomás mellett jelentkező szemfenéki disregulatiós elváltozások kezelésére is kiterjedten használt szerek. Előnyös tulajdonságaik mellett egyéni túlérzékenység és túladagolás esetén Sautter, Hager perivascularis vérzéseket dyshoriás gócokat, hypo- és hyperporias tüneteket figyeltek meg a funduson. Ebből körülményből is látszik, hogy érdemes volt közelebbi vizsgálat tárgyává tenni a hydergin pharmakológiai ellenőrzését a szemen, mert ezzel a therapiás hatás kérdéséhez is szolgáltathattunk adatokat.

összefoglalás

Izolált macskairisen a hydergin adreno-sympatholytikus hatása nem érvényesül. Úgyszintén a parasympathikotonust sem befolyásolja. Nem valószínű, hogy a szem érrendszerén a hydergin kifejtene figyelemreméltó vegetatív tónusszabályzó hatást, mivel olyan szembetegségeknél, melyeknél jellemző a vasoconstrictorok sensibilisatiója, hatástalan.

Irodalom

Agarwal, L. P. : Ophthalmologica 127. 25, (1654). — Boros B. és Takáts I. : Graefes Arch. f. Ophthalm. 152 (1952). — Boros B. és Takáts I. : Graefes Arch. f. Ophthalm. 157. (1955). — Brückner, R. : Fortschritte der Augenheilk. III. 1954. — S. Karger—Filbry : Forschg. u. Praxis 2, 98, (1954). — Hager, H. : Therapiewoche 3, 126, (1952). — Herbst, W. : Klinische МЫ. 124, 446, (1954). — Hess, R. W. : Arch, exper. Path. u. Phar. acol. 219, 284, (1953). — Meesman, A, : Graefes Arch. f. Ophthalm. 157, 188, (1955—56). — Orbán T. : Szemészet, 1, 35, (1954). — Render, О. : Klin. Mbl.f. Augénheilk. 124, 713, (1954).— Rintelen, F. és Smolik : Ophthalmologica 120, 100, (1950). —Rothlin, R. és A. Gerletti : Arch. int. Pharmaeodyn. 82, 118, (1950). — Ruegg, I. C. és W. R. Hess : Helv. Physiolog. Acta 11, 216, (1953). — Simkova, M. és K. Zahn: Ophthalm. 124, 39, (1952). — Thuránszky K. : Der Blutkreislauf der Netzhaut. Akad. Kiadó Bp. 1957.

Борош Б. и И. Такач: Исследование действия гидергина на изолированном препарате радужной оболочки.

Boros, В. I. Takáts: Examination of Hydergin Effect on Isolated Iris Samples.

The adreno-sympatholitic effect of hydergin cannot be observed on the" isolated iris of cats. It does not influence the parasympathetic tonus either. It is unlikely that hydergin exercise a marked vegetativ-regulating effect on the vasomotor tonus in the eye, because the drug is ineffective in eye diseases characterized by vasoconstrictor sensitivity.

Boros B. und I. Takáts: Prüfung der Wirkung des Hydergins an isoliertem Irispräparat.

An isolierter Katzeniris kommt die adrenosympatholytische Wirkung des Hydergins nicht zur Geltung. Der Parasympathikotonus wird ebenfalls nicht beeinflusst. Es scheint unwahrscheinlich, dass das Hydergin am Gefäs-system des Auges eine beachtungswerte vegetative tonusregulierende Wirkung ausüben würde, da es bei denjenigen Augenkrankheiten sich als wirkungslos erweist, bei denen die Sensibilisation der Vasokonstriktore charakteristisch ist.

5