Szemészet, 1959 (96. évfolyam, 1-4. szám)
1959-12-01 / 4. szám
lesz. Az előadó a felsorolt betegségek valamennyi klinikai tünetét számos igen jó színes ábrával illusztrálta. Hozzászólások : P. Szántó Olga: üdvözli az előadót a szakcsoportban tartott előadása alkalmából. Kakán Ágost: (az első előadáshoz) : a szegedi szemklinikán — kívül akrilát, belül ezüstlemezből készült — üreges kontaktkagylót helyeztek glaukomások szerűmére, melyben mérhető hőmérsékletű víz keringett. A lokális hűtés eredményeképpen 5—10 Hgmm tensio csökkenést is mértek ugyan, de mivel ez jelentékeny permeabilitásfokozódást okozott, az eljárást csak állatkísérletben tartják alkalmazhatónak. Orbán Tibor (a második előadáshoz) : a lymphoreticularis szövet pluripotentiéjára vonatkozólag egy klinikai esetét ismerteti. Egy nvaki nyirokcsomóból szövettanilag igazolt Boyll-Symmers betegség rövid időn belül lympohid leukaemián keresztül reticulosarcomáha csapott át, mely a beteg halálát okozta. A bulbuson észlelt daganat szövettanilag lymphosarcomának bizonyult. Nagy Ferenc (a második előadáshoz) : a polycythaemia okozta szemfenéki elváltozásokban főleg a vénákat figyelték és az artériák szerepét nem vették figyelembe. Az artériák átmeneti görcse a szemfenéken ilyen esetekben többször megfigyelhető volt és valószínűen agyi érgörcsök okozták a végtagbénulásokat is. Saját 13 esete alapján az artériás elváltozások fontosságát hangsúlyozza. Remenár László (a második előadáshoz) : két — klinikailag látszólag scleritisben és féloldali exophthalmusban szenvedő — nőbeteget, továbbá egy orbitában kezdődő Wegener granulomatosisban szenvedő férfibetegét ismerteti. Az első két — azonos szemtüneteket mutató — beteg közül az egyik benignus lymphomatosisban, a másik periarteritis nodosában szenvedett. A Wegener granulomatosis kapcsolata a collagen betegségekhez és reticulosisokhoz még nem teljesen tisztázott. A három beteg kórképe mutatja, hogy a nem tumoros és nem endokrin eredetű exophthalmusok (az u. n. chronicus, nem specificus granulomák) eredete milyen változatos lehet. Diagnosztikája csak a különböző szakmák szoros együttműködése segítségével lehetséges, azonban az irányításnak — a vezető tünetek miatt — a szemész kezében kell lennie. Trevor-Roper válasza Kakán Ágostnak: figyelemre méltónak találja az elért eredményt. Orbán Tibornak: a folyamat malignitása az első tünetek alapján nem ítélhető meg. Nagy Ferencnek és Remenár Lászlónak: az egyes tünetek pontos megfigyelése és a korszerű differentialdiagnostica az időben történt diagnózis alapfeltétele. ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVEK 1956. július hó 26-án az 1. sz. Szemklinikán tartott ankét Az ankét tárgya: Madarász Márton SZTK szemészfőorvos újítása: baleset elhárítás a szemészetben az idegentestek röppályájának megváltoztatása által. Az elnök : Csapody István az orvostudományok doktora megnyitja az ülést és hangsúlyozza Madarász főorvos újításának fontosságát. Örömmel állapítja meg, hogy a műszaki szakemberek milyen szép számmal vesznek részt az ankéton és reméli, hogy együttes megbeszélésük eredményes lesz. („Szemészeti baleset elhárítás a felpattanó repeszek röppályájának megváltozása révén”-címmel megjelent a Szemészet 1957. évfolyamában.) Az előadás elhangzása után Csapody István elnök megnyitja a vitát. Fazekas Márton (KGM. Sajtóosztály) : Két kérdéssel fordul az előadóhoz : 1. Országos-e a Madarász főorvos által közölt statisztika? 2. Csak köszörülésnél, vagy más munkánál is használják-e ezt a védőberendezést? Ambrus Kamill (Szabad Nép) : A rajz és a kép szerint csövön keresztül jut el a sürített levegő a felvágódó kis repeszdarabkákhoz. Javasolja, hogy esetleg a cső végét legyező-szerűen kellene kiképezni és akkor nagyobb területen, sáv-alakban érvényesülne az elfujó hatás. Holló Imre főmérnök (Madarász Márton munkatársa) : Az előadás kiegészítéseképpen ismerteti a köszörű-korong anyagát. Nagyrészt szilicium-carbidból áll, ez az oka a rengeteg repeszdarabka-szóródásnak. Ambrus Kamillnak válaszolva megemlíti, hogy a legyező-szerű csőkiképzés nem megfelelő, mert a szemcsék igen nagy sebességgel haladnak (40 m/sec), ezért eltérítésük csak az eredő ponthoz közel lehetséges. Szabó elvtárs (KGM. Munkavédelmi és szoc. osztály) : Ezt a készüléket jelenlegi formájában csak bizonyos munkahelyeken lehet alkalmazni. Helyes a gondolat és 13 Szemészet 193
