Szemészet, 1959 (96. évfolyam, 1-4. szám)

1959-12-01 / 4. szám

lap 100, 1041, 1959. — Radnót, M. és Pajor R. : KI. Mbl. f. A. Nyomás alatt. — Remlcy, H. : KI. Mbl. f. A. 133. 616. 1958. —Rizzuti, A. B. : Arch. of. Opht. 61. 135. 1959. — Walser, E. : Kl. Mbl. f. A. 133. 619. 1959. — Ibidem. 134. 5$4. 1959. M. Раднот и M. Варга: О некоторых вопросах, связанных с операцией бельма с помощью альфа-химо-трипсина. Magda Radnót, Margit Varga: Some Problems of Cataract Extrac­tion by Means of Alpha-Chymotrypsin. On the basis of 88 operations, authors contend that the outlook of intracapsular extraction has been improved by the application of the enzyme. Clinical observations and animal experiments have shown that the substance of cornea may be altered by the enzyme. Therefore, operative technique should be modified so as to prevent, the enzyme from coming in contact with the cornea. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának közleménye (Igazgató : Kukán Ferenc egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa) Az interfibrilláris járatok vizsgálata ép és károsodott corneában SZEGHY GERGELY Bowman 1849-ben közölte, hogy a corneában nyomás segítségével, injiciált folyadékok és gázok egy csatornarendszert tesznek láthatóvá. Henle, Kölliker, Rollet és Schweigger—Seidel megállapították, hogy a cornea fibrillaris szerkezetű, a feltöltéses módszerrel kimutatott rések műtermékek. Reckling­hausen, Leber, Waldeyer szerint a cornea nyirokrésekkel rendelkezik. Leber és L^awdowsky a nyirokrések falát kimutatni vélte. Raehlmann 1877-ben parafin és mandula olajat juttatott a corneába és így tette láthatóvá a rostok közti réseket. Nézete szerint ezek önálló fallal nem rendelkeznek. Feltételezi, hogy a rostok között ragasztó anyag van jelen, melyet Engelmann tagad. Krusius 1909-ben 30%-os H202 injicálása során felszabaduló oxigén hatá­sára láthatóvá tette a cornea réseket. E képleteket preformált nyirokutaknak tartotta. Magnus kutya-corneában két egymástól eltérő járatrendszert muta­tott ki. A feltöltést a conjunctiva, ill. episclera felöl végezte 3%-os H202-ve]. Krusius eredményeit, az alkalmazott 30%-os H202 miatt, műtermékeknek tekintette. A kísérleteket Magnus és Stübel, valamint Stübel kiterjesztette a szem többi részeire is. A szem egyes szövetei között lényeges eltéréseket mutattak ki. Friedman ugyanezen módszerrel kimutatott réseket műtermé­keknek tartotta, későbbi közlésében viszont entopticai módon kimutatható járatokról tesz említést. Az irodalmi adatok ép corneára vonatkoznak. Vizsgálataimhoz frissen enuclealt, ép és kóros marhaszemeket használ­tam, melyek corneájába vékony tűvel 5—60 Hgmm nyomással parafinolajat juttattam. Az injiciálást microscopos ellenőrzés mellett végeztem. A beszúrás helyéről kiindulva az olaj sugár irányban terjed, egymást keresztező több rétegben. Az egyes olajcsíkok kihegyezett és megnyúlt orsó­alakot vesznek fel (1. ábra). Az olaj előrehaladása közben fokozatosan szétvá­lasztja a rostokat. Az egymás feletti szomszédos rétegek között kisszámú összeköttetés látható. Ezeken keresztül az olaj az egyik rétegből a másikba jut és az új rétegben az eredeti iránnyal szöget zár be. A sclera felől injiciálva Friedman megállapításával azonos eredményt kaptam. A cornea széli részén, a melanoblastok a parafinolaj járatokhoz hasonló rajzolatban helyezkednek el (2. ábra). 152

Next

/
Oldalképek
Tartalom