Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 2. szám
maradó homályok kiterjedése és intenzitása. Az összehasonlítás megtételéhez szükséges, hogy mindkét szemen mindig azonos módon (mechanikai, hő) károsítsuk a corneát, ezenkívül azonos helyen (XII-' vagy VIh-nál) a limbustól azonos távolságra, valamint a károsítás kiterjedése és intenzitása azonos legyen. Ezeknek a feltételeknek a betartása mellett végzett károsítás hatására a kontroll szemen a) a conjunctivaerek szektorszerűen kitágulnak. A tágulat általában 6—10 napig tart. Már az első napon fokozott fibrines váladék jelenik meg a szemrésben. A váladék megjelenésével egyidőben, vagyis az első 48 órában conjunctiva- és szemhéj-oedema lép fel. A fokozott váladékosság és az oedema átlagban 5—6. napon kezd megszűnni. A heparin hatására a conjunctiva tünetek közül a vérbőség 36—72 órán belül elmúlik, az oedema minimális vagy ki sem alakul, a váladék egészen kisfokú. A jelenségek gátlásának feltétele, hogy optimális heparin koncentratiót (0,5—1%), valamint cseppszámot (5—10-szer) alkalmazzunk, ellenkező esetben a gyulladás csak mérséklődik. Az ereződési folyamat második tünete a károsodás körül kialakuló és fokozatosan terjedő cornea borússág b), amely kontroll szemen 12—24 órán belül kezd kialakulni és a második, harmadik napon, a károsításnak a limbustól mért távolságától függően, éri el a limbust. A borússág miatt az iris rajzolata elmosódottnak látszik. A heparinnal kezelt szemen a cornea oedemája kisfokú, gyakran a limbust sem éri el, de amennyiben eléri (főleg a limbus közelében ejtett károsításoknál), akkor is enyhébb, mint a kontroll szemen és az oedemát követő ereződés. enyhébb, vagy nem is jön létre. A heparinnak ez az oedema-borússág csökkentő hatása csak élő állatnál állapítható meg, mivel emlősök corneáján in vitro (23) sohasem észleltem, ezzel szemben szárnyasok isolált corneájának duzzadását, borússágát és súlygyarapodását a heparin hypotoniás oldatban is csökkenti még desztillált víz alkalmazása esetén is. Az oedemát a folyamatban az ereződés kialakulása c) követi. A mély ereződés első jele, hogy a limbusnak a károsításhoz legközelebb eső részéből egy kb. 10—30 ju-s „vércsík“ nyomul, mely fokozatosan nő a károsodás; helye felé. Ennek növekedésével egyidőben, tőle jobbra és balra is jelennek meg az előbbihez hasonló kezdeti érképződmények. Az ereződési háromszög teljes kialakulásának feltétele, hogy egy adott károsítási felülethez egy limbustól mért optimális távolságot válasszunk, mivel egészen kis károsítás csak közvetlenül a limbus mellett vált ki ereződést. Az 1,5 mm átmérőjű károsítás 5 mm-re a limbustól minden esetben ereződést hoz létre. Az ereződés gátlásának megítéléséhez az ereződési háromszög mélységi és szélességi kiterjedését hasonlítottam össze. A heparin egyes koncentratióinak gátló hatása a következőkben foglalható össze : 0,05% heparin napi ötszöri cseppentéssel a 3 mm-es távolságon belüli károsítások hatását nem védi ki. Az 5 mm-re levő károsítás mellett kialakuló ereződési háromszög kiterjedését 30%-kal csökkenti a kontrolihoz viszonyítva. 0,5%-os concentratio az 1 mm-re levő károsítás hatását kis mértékben, a 2 mm-re levő hatását 30%-ban csökkenti, a 3—5 mm-re végzett károsításoknál az ereződést teljesen gátolja. 1%-os concentratio 1 mm távolságban ötszöri kezelés mellett csak kis fokban gátolja, míg a 10-szeri kezelés 30—50%-os gátlást eredményez, vagyis az ereződési háromszög alapja és mélységi kiterjedése csak 1/3—y2-e a kontrollnak. 2—5 mm távolság mellett már teljes a gátlás. 2%-os heparin az előbbi concentratióval azonos fokban gátol. 59