Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 2. szám
III. tátláz'it A csarnokvíz és a sérum ASO értékei közti összefüggés vizsgálata Csarnokvízben ASO Serum ASO titere (per ml 1 :) Összesen < 100 100—199 200—300 300 < Kimutatható ....................... Nem mutatható ki........... 6 6 10 5 1 4 2 20 14 Együtt ................ 12 lő 1 6 34 1 V. táblázat A csarnokvíz Pándy értéke és ASO titere közti összefüggés vizsgálata Pándy érték Csarnokvíz ASO (per ml 1) Negatív, ill. + ......... 1, 2, 2, + ....................... 2, 2, 4, + + ....................... 16, + + + ....................... 2, 6, 6, + + + + ....................... 4, 6, 12, 14, 16, 16, 26, 32, 120, 140 egyik betegünk csarnokvíz antistreptolysin titere közel a kétszerese volt a serumban talált értéknek. Ebben az esetben (И sz. beteg, Dr. R. B.) — amit a későbbiek során részletesen is ismertetünk — az ASO csarnokvízbe történő diffúziója mellett kétségtelenül szerepelnie kell az antistrepolysin helyi keletkezésének : az intraocularis antitest képződésnek is. Az intraocularis antitesttermelést Witmernek tuberculosisban és leptospirosisban sikerült igazolnia, ami véleménye szerint biztosítja a diagnózist. Említett esetünk — tudomásunk szerint — világviszonylatban is az első olyan észlelés, amely igazolja az intraocularis antistreptolysin-termelés lehetőségét. Mielőtt eseteink közül néhány érdekesebbet ismertetnénk, beszámolunk az antistreptolysin titer viselkedéséről a „secunder csarnokvíz”-ben. 12 esetben 24 óra múlva ismételtük meg a csarnokcsapolást és egyszer sem tapasztaltunk változást sem a Pándy sem pedig az antistreptolysin értékben. 9 esetben 2 óra múlva történt a punctio megismétlése. Ezek közül 3 esetben a Pándy kis fokban emelkedett, és egy esetben az antistreptolysin titer is. A sejtszám a permeabilitási viszonyoktól függetlennek bizonyult. A csarnokvíz sejtszáma, a Pándy értéke, illetve ASO titere között összefüggés nem volt található. A továbbiakban röviden ismertetjük néhány esetünket. Egyes betegeink csarnokvíz antistreptolysin tartalmának meghatározása nem adott diagnosztikai támpontot, más esetekben viszont segítségünkre volt a kórkép pontosabb megítélésében. 1. F. L. 70. é. Dg.: Ulcus corneae neuroparalyticum. Iritis consecutive о. cl. Se. ASO : 140, j. o. csarnokvíz ASO : 26, Pándy : + + + +, Bakt.: steril. Epikrizis : betegünknek nines streptococcus infectiója, mégis magas az ASO-titer a csarnokvízben. A hatalmas tropliikus szaruhártyafekély következményes iritist okozott, a magas antistreptolysin titer a fokozott permeabilitás következménye. 2. J. M.-né 59 é. Dg.: Iridocyclitis ehr. о. u. Se. ASO : 200. Mindkét csamokvíz ASO : neg. Pándy : neg. Mantoux-oltás után a punctiót megismételve a j. o. csarnokvízben 2-es ASO értéket kaptunk. Epikrizis : A súlyosabb tüneteket mutató szemben a Mantoux oltás után kimutatható antistreptolysin a permeabüitás fokozódását mutatja. Igazolta ezt a fluorometriás vizsgálat is (Lugossy), ugyanis a Mantoux oltás után a fluorescein csamokvízbe történő kiválasztódása fokozódott. A kórképet gumós eredetűnek tartjuk. 53
