Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)

1958 / 1. szám

I a hozzánk érkező sugármennyiség, I0 a Solaris állandó értéke, z a sugárzás úthossza a légkörben, q az ideálisan tiszta légkör átbocsátási együtthatója. Abban az esetben, ha a Nap a zenitben van, q értéke 0,93. A földfelszínre jutott sugármennyiség térben és időben különböző aszerint, hogy milyen a Nap állása és milyen a légkör összetétele. Szükséges tehát, hogy a határesetet kifejező formulát a kívánalom szerint módosítsuk. Ezért az átbocsátási együttható kitevőjébe még a Linke-féle homályossági tényezőt, T is be kell írni.

A továbbiakban mindössze a számítás alapjául szolgáló fontosabb adatokra térünk ki, valamint a végeredményre, amely 21,63° hosszúsági és 47,6° szélességi körön fekvő Debrecenre vonatkozik. A Nap nálunk 26 perc 40,8 másodperccel delel 12 óra előtt. (Figyelmen kívül hagyva a középnap és a napnap egymástól való mindkét irányú eltérését.) A számított adatok erre az időpontra vonatkoznak.

A napsugár úthosszát a légkörön át, a szükséges zenit távolságok esetére a Benporád táblázatból vettük.

A homálvossági tényezőre vonatkozólag Steinhäuser mérési eredményét használtuk fel, amely 8 nagyobb európai város átlagértéke.

A direkt és diffúz sugárzás arányát illetően Linke és Hess adataira hivatkozunk.

IIQOZ

== széndioxid

2. ábra

3. ábra

Hó és nap

I.

21.

II.

20.

III.

21.

IV.

21.

V.

22.

VI.

22.

VII.

23.

VIII.

23.

IX.

23.

X.

23.

XI.

22.

XII.

22.

Szol.

áll.

1,97

1,96

1,94

1,92

1,89

1,87

1,89

1,92

1,94

1,96

1,97

1,99

z

2,21

1,75

1,48

1,3

1,18

1,09

1,18

1,3

1,48

1,75

1,21

3,08

T

3,1

3,2

3,6

3,9

4,1

4,2

4,3

4,2

3,9

3,()

3,3-3,1

H. E. S. M.

1,198

1,305

1,317

1,329

1,331

1,341

1,308

1,292

1,276

1,261

1,160

0,995

A kapott értékek a 3. ábra táblázatán olvashatók le. A legalsó számsor a hozzánk eljutó sugármennyiséget jelöli gcal/cm- min egységekben. A Föld felszínére jutó sugármennyiség értékei természetesen csak arra az esetre vonatkoznak, ha közvetlen napsütés van és az égboltnak legalább kétharmad része felhőtlen.

A napsugárzást további veszteségek érik, miközben a szem törőközegein áthalad. Szelektív absorbtió miatt elvész a 780 mm-nél hosszabb és a 360 mm-nél rövidebb hullámhosszúságú tartomány (4. ábra).

A napfény az átbocsátott hullámhossz tartományban legintenzívebb, ezért a szelektív absorbtio nem zárja ki a solaris coagulatio lehetőségét. Tehát a szemfenékre bejutó fénysugár közvetlen napbanézés esetén kellő intenzitással rendelkezik ahhoz, hogy a nagy absorptiójú közegekben (chorio-2