Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 1. szám
brillének nevezik. Előnye — a két szem együttes használhatóságán kívül —, hogy nagyobb távolságról is elég nagy látóteret ad, egyébként felhasználhatósága, valamint nagyítóhatása is kb. ugyanaz, mint a Heiss f. binokuláris fej lupénak. Mint említettem állandó használatra 2x-es nagyításúnál erősebb távcső nem viselhető. De kivételesen valaminek az alakosabb megtekintéséhez, időlegesen, bármilyen erős nagyítású prizmás távcsövet is fel lehet használni. A esi.-ók pl. a színházban egy 10—12x-es katonai távcsővel kitűnően látják a színpadon levő színész fejét, de a kis látótér miatt, amint az elmozdul vagy amint karjuk kifárad, a kép eltűnik, s nehezen található meg újra. A gyakorlati életben is nagyon kényelmetlen volna állandóan egy nehéz bőrtáskát cipelni, s szükség esetén a távcsövet folyton belőle kirángatni. Mégpedig az erős nagyítású távcsövei azon nagy előnye miatt, hogy — hacsak rövid időre is, de — távolra kitűnő látást nyújt, az optikai gyárak épp a csökkentlátók érdekeire való tekintettel igyekeztek a mindennapi életben is kényelmesen használhatóvá tenni, s így született meg néhány éve Zeissék Turmon elnevezésű kis, összecsukható prizmás zsebtávcsöve. E 8x-os nagyítású, 100 g súlyú, összecsukott állapotban mindössze gyufaskatulya nagyságú eszköz, a zsebben, retikülben könnyen elfér, szükség esetén pillanat alatt használatra kész. Az, hogy csak monokulárisan lehet nézni rajta, a esi.-ót nem igen zavarja, mert általában a közeledő villamos számának a felismeréséhez, vagy egy utcatábla elolvasásához így is kiválóan megfelel. Természetesen e kis távcső jószeműek részére is alkalmas és jelentéktelen méretei miatt nyugati országokban máris közhasználatnak örvend. További nagy előnye még, hogy convex előtétüvegek ráillesztésével nagyítólupévá alakítható és akár kézbentartva, akár kis állványra szerelve olvasásához is kitűnően használható. E Turmon távcső pl. + 0 D-ás előtéttel 16 cm-re 12x-es, +12 D-ás előtéttel 8 cm-re 24x-es nagyítást tesz lehetővé, ami igen jelentős. A távcsöves szemüveg alkalmazásának egy érdekes megoldását ajánlotta Bettmann (1940), aki a Galilei f. távcső convex tagját egyszerű convex szemüveglencseként tette a szem elé, a concav tagot pedig kontaktüveg formájában magára a szemre helyezte. Ha egy meghosszabbított nyergű keret segítségével a két lencse egymástól való távolságát megfelelően beállította, ugyanolyan nagyítórendszert nyert, amilyen az előbb ismertetett távcsöves szemüveg, azzal a különbséggel, hogy az utóbbinak a látótere lényegesen nagyobb, amit a ,,mozgó okulár“ előtt levő nagyátmérőjű szemüveglencse tökéletesen megmagyaráz. Bár e rendszert az irodalomban sok helyen említik, s magam is kipróbáltam s említett előnyeiről meggyőződtem, használata nem nagyon terjed, valószínűleg azért, mert a két lencse egymástól való távolságának pontos betartását az eléggé labilis keret nem teszi lehetővé, s a legkisebb elmozdulás esetén a kép élességéből sokat veszít . A esi. javítására szolgáló eszközök egy egész más elven működő csoportját a vetítőkészülékek képezik, melyek közül legismertebbek az olvasó episcopok. Ezek rendszerint asztali kivitelben készülnek és olyan formában, hogy az alájuk csúsztatott szöveg egy a szem előtt elhelyezett ernyőn 3—öx-os nagyításban jelenik meg. Komplikáltabb és drágább formában a készülék a szöveget egy ernyőre vetíti, — mint a moziban — miáltal 30—40 X -es nagyítás is lehetővé válik. Hasonló elven működik a filmcsík-nagyító — ami analóg a könyvtárakból ismeri mikrofilm-olvasóval, valamint a diafilm vetítő olvasókészülék. Ez utóbbiak használata igen korlátozott, mert a szöveget speciális géppel filmkockákra kell felvenni, ami nagyon megdrágítja használatukat. Ezek nem is annyira egyéni, mint inkább intézeti használatra készülnek. Legújabban elektronikus nagyítókészülékek szerkesztésével folynak eredményes-35
