Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 3. szám
Arch. Ophth. 1953. 9/3. 303—312. —- 225. Feist S. : Klin. Mbl. Augenlieilk. 1953. 123/1. 34—45. — 226. Artemev N., Popov S. G. : Ref. Excerpta XII. 1957/11. 246. — 227. Pettinati S. : Ref. Excerpta XII. 1957. 11. 435. о. — 228. Heer О. : Ibid. 1957/11. 435. о. — 229. Larmande А. М., Ibid, 1950/4. 353. — 230. Wüst К. : Klin. Mbl. Augenheilk. 1949. 142/2. 140—144. — 231. Sourdille G. P. és munkatársai : Ref. Excerpta 1951/5. 533. — 232. Mansuy M. S. : Ibid. 1953/7. 84. — 233. Lazorthes G. : Ibid. 1957/11. 394. — 234. Riser M. és munkatársai: Ibid. 1957/11. 394. A debreceni Hajdú-Bihar Megyei Tanács Kórház (Igazgató : Mányi Géza) szemosztálya (Főorvos : Fazakas Sándor, az orvostudományok kandidátusa) közleménye Trachomáról a Hajdu-Bihar megyei munka alapján MOLSÁE LAJOS és KOLESZÄR GYULA Hajdú-Bihar megyében az utóbbi években a trachomás (tr.) megbetegedések száma emelkedett. Ezt bizonyítja az 1. táblázat. 1955-től a tr. ell. főorvos számadata a helyes s a két statisztika között azért van különbség, mert a bejelentés-kijelentés nem történt pontosan. A felszabadulás előtti évekből nem találtunk statisztikai kimutatást. Egyedül Kettesy hozzászólásából lehet tájékozódnunk, amit az 1941. október 4-én tartott „A sulfamid készítmények szerepe a trachoma gyógyításában” tudományos ülésen mondott, hogy Debrecen és környékén a tr. örvendetesen fogy. Kétségtelen az 1. táblázat is ezt igazolja, hiszen egészen 1951-ig számottevő tr. megbetegedés nem fordul elő, sőt lényegesen csak 1955-ben emelkedett. Radnót statisztikai kimutatásában ezt az évet dolgozza fel, ami 0,88°/00-es fertőzöttséget jelent a megyére, Debrecen városára vonatkozólag pedig l,370/00-et, ami kb. közepes fertőzöttségnek felel meg. A későbbi években ez a szám nőtt és 1957. év végén már a megyére vonatkozólag l>57°/oo -re, Debrecen városában pedig 2,61°/0(l-re emelkedett, vagyis csaknem megkétszereződött. Ezen növekedés oka az, hogy előbb 3, 1956-tól pedig 4 tr. ellenőrző orvos járta a községeket és városokat ellenőrizni. Közleményünk főcélja éppen arra rámutatni, hogy jól megválasztott módszerrel hogyan lehet a tr. gócokat felkutatni és felszámolni, ezért a 2. és 3. táblázatban járások, illetve községek szerint is felbontjuk, mert így plasztikusakban kitűnik, hogy hol vannak a megyében nagyobb gócos területek. A 2. táblázat szerint tehát Debrecen, Hajdúszoboszló városok és a debreceni, derecskéi, püspökladányi és biharkeresztesi járások területén haladja meg a tr. megbetegedések száma a megyei átlagot. A 3. táblázat szerint egyes helyeken a Radnót által közölt statisztikával összehasonlítva, Osongrád megye kivételével, csaknem eléri az ország legfertőzöttebb területeinek a megbetegedési számát. Oka nem a rossz szociális viszonyokban keresendő, hanem, mint az egészségügyi munka más területén is, a tr. ellenes küzdelem fokozottabb voltában. Ez az intenzív munka kb. 3 éve folyik, aminek eredményességét a 3. táblázatból is leolvashatjuk, mert éppen a gócos területeken, mint Dobai-puszta, Mikepércs, Ilajdúhadház, Vámospércs, Zsáka községekben új Év........................... 1945 1946 1947 1948 1949 , 1950 1951 1952 1953 1954 1 1 1955,1956 1957 1 1 KÖJÁL stat.......... 9 35 41 44 1 48 62 j 139 257 284 119 I 88 ! 315 582 Tr. Főorv. stat. 1-- -i 447 639 800 183
