Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 3. szám
(12) szerint hipofízis tumor esetében ha bitemporális centrális szkotoma van, akkor hátul fixált hipofízisről van szó megnyúlt optikuszokkal. A kereszteződő makularis rostok a chiasma hátsó alsó szélében futnak. Legnehezebb a magyarázat, ha a kiesett temporális látótérfélben rezidualis sziget marad. Néha ugyanis előfordul, hogy chiasma kompresszió következtében a kezdeti centrális szkotoma a periféria felé terjedőben alul-felül a periférián 1—1 szigetet kihagy. Ez a szigetecske sokszor még akkor is megmarad, amikor a bántalom már a nasalis félre is ráterjed. Ezek a szigetek képviselnék a kereszteződő rostok elülső, illetve hátulsó hurokját, de hogy miként maradnak ki a bántalomból, erre egyelőre csak elképzelések vannak bizonyítékok nélkül (12). Az artéria c. retinae mindig egyenesen átfúrja a NO hüvelyének üregét, míg a véna lefutása változó. Az esetek felében ugyanúgy halad, mint az artéria (17), másik felében hosszabb-rövidebb úton a subarachnoidalis résben halad. Ennek a jelentősége a papillaödema kifejlődésében van, mint később látni fogjuk. A papillomakularis rostköteg lefutásáról tudjuk, hogy a látóidegfőn a papilla temporalis egyharmadát foglalja el, majd az ideg lefutása folyamán a temporalis részről mindjobban az ideg közepe felé halad, végül a chiasma elérésekor már pontosan középen halad. A rostok mindenütt megtartják azt a helyzetüket, ami a retina negyedeinek felel meg, vagyis felül a felső, alul az alsó retina fél rostjai futnak. A NO-ban látórostokon kívül valószínűleg még pupillomotoros és efferens rostok vannak. Utóbbiakról azt gondoljuk, hogy vazomotoros szerepük van, de nem tudjuk, hogy a vizuális és pupillomotoros rostok azonosak-e, vagy nem. Az újabb irodalom is foglalkozik ezzel (18, 19). Azokból az esetekből következtetünk a rostok különbözőségére, amelyekben az amaurozis foka és a pupillareakció közt nagy az eltérés. Minden idegrost rendkívül érzékeny az oxigén-ellátásra, a vérellátás zavar azonnal meggátolja a vezetést. A helyi nyomás átmeneti vezetési zavart okozhat ; tumor eltávolításakor a vezetés azonnal helyreállhat. Procain retrobulbaris injekció előidézheti a vezetés megszűnését (20). A burkokon át történő felszívódás miatt először perifériás látótérkiesés jelentkezik. A szerzők szerint neuritisz optici esetében is ilyen érzőidegszerű bénulás támad a betegség következtében. Maguk az idegrostok 2 fő alkatrészből állanak : tengelyfonal és velőshüvely. A tengelyfonal hosszú, finom protoplazma nyúlvány, ami a retina ganglion sejtjéből kiindulva a korpusz genikulatum laterale-ig terjed. A belsőhüvely a lamina cribrosa mögött kezdődik, a NO a lamina cribrosában a legvékonyabb. Látóidegsorvadás esetében az ideg még vékonyabbá válhat, mint ezen a helyen. A papilla nazális fele kiemelkedőbb, mert a retina centrális ereinek nagyobb ágai nazálisán vannak. A kevésbé érdús temporális fél laposabb. A támasztó szövet elemei kétfélék: a neuroektodermalis neuroglia és a valószínűleg mezodermális eredetű mikroglia. A neuroglia tulajdonképpen két sejttípusból áll. Az olygodendrocyta-k a Schwann hüvelynek felelnek meg, a velőshüvely anyagcseréje a feladatuk, de nincs regeneratív képességük. Az astrocyta sejtek a másik fajta, hosszú fibrózus nyúlványokkal, melyek egyike az idegrostnyaláb szélét választja el a piaszeptumtól. Az ideg szemteke mögötti részében számuk kevés, de a sklera nyílásban megszaporodnak és a lamina cribrosa szerkezetéhez csatlakoznak, alkotva a Jacoby-f. határ-, a Kuhnt-í. intermedier és az Elschnig-f. középső szövet-korongot (21, 22, 23). A mikroglia ép idegben alig található, kóros körülmények közt azonban rövid idő alatt megszaporodik. Fagocita tulajdonsága van. — A piaszeptumok, amelyek az idegrostnyalábok közt vannak, az ereket is tartalmazzák. Fiatal korban igen 159
