Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 3. szám
3. ábra de utána az ethmoidalis sejtek következnek. Az iköbölben való előfordulás igen nagy ritkaság, esetünkben igen apró osteoma ott is kimutatható volt. Hasonlóan ritka a daganatnak ilyen kocsányos megjelenési formája, a mi esetünkben a könnyű műtéti megoldást tette lehetővé. Jelen esetben a tumor nem terjedt a koponyaürbe, utóbbi esetben ugyanis transfrontalis, extraduralis behatolás szükséges, ami lényegesen nagyobb veszéllyel jár, mint az orbitalis műtét. Ezért kell korán operálni az ilyen daganatokat, hogy további növekedésüket a koponyűr felé megakadályozzuk. A spontán gyógyulásra számítani nem szabad, bár ilyen esetek is ismeretesek (Imre). Duke-Elder szerint az osteoma orbitae viszonylag ritka betegség, de igen súlyos következményekkel jár. Wheeler legutóbbi esete kapcsán az újabb irodalmat ismerteti. Számtalan változat lehetséges, de minden esetben a leglényegesebb a korai műtét, mert a halálozási arány a nem operált esetekben igen nagy. Irodalom Imre J. : Szemészet 1881. 2. 29—31. — Moure: Cit. R. Thiel: Ophth. Oper. 1950. 4. 1306. —— Duke—Elder : Textbook of Ophth. V 1952. 5596—5604. — Wheeler J. R. : Brit J. Ophth. 1956. 40. 186—187. Ференц Над ь—И штван Вати: Остеом в глазниц. F. Nagy und V a t h у : Osteom in der Augenhöhle. F. Nagy, I. V a t h у : Osteoma in the Orbit. 153 (10)