Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 1. szám
A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának közleménye (Igazgató : Kettesig Aladár egyetemi tanár, az orvostudományok doktora) A therápiás keratoplasticáról ALBERTS BÉLA Az utóbbi két évtizedben — az antibioticumok korában — úgy látszott, hogy a szaruhártyaátültetés visszaszorul a ritkán és csak kivételesen végzett műtétek sorába. Egy ideig valóban ez is л-olt a helyzet, mert az antibioticumokkal éppen azokat a betegségeket tudtuk gyorsan és egyszerűen meggyógyítani, amelyek azelőtt nagy leukomával gyógyulván a későbbiek során transplantatiót tettek szükségessé. Az utóbbi tíz év irodalmát figyelve azonban megállapíthatjuk, hogy a keratoplastica eredményei jelentősen javultak. Nagy szerepe van ebben a lényegesen jobb technikának, amit az új, finom műszerek és varróanyagok tettek lehetővé. (Operáló mikroskóp, 10 nullás nylon fonál, Riedel-tű stb.) Hozzájárult az eredmények javulásához a betegek jó előkészítése és utókezelése. (Hibernatio, potentialt narcosis, antibioticumok, cortison stb.) így ma már szó sincs arról, hogy a keratoplastica jelentősége esőkként, sőt nyugodtan megállapíthatjuk, hogy indikációs területe kibővült. A mai technikával és a mai gyógyszerekkel olyan esetekben is vállalkozhatunk a műtétre, ahol régebben erre gondolni sem mertünk volna. A gyógyító átültetés gondolata természetesen nem új, hiszen egyik formáját, a tektonikus transplantatiót már a múlt században is végezték (Fuchs 1894). Sgrosso 1906-ban pedig már kurativ keratoplasticát is végzett ulcus rodens esetében. Az utolsó tíz évben a gyógyító átültetések száma lényegesen megnőtt. Friede (1953) kisterjedelmű jó- és rosszindulatú cornea daganatoknál végzi. Lévy (1953) friss égéseknél és maródásoknál azonnal elvégzi a feretotalis lamellaris átültetést. A defekt helyére thrombin + plasma + fibrin keverékét teszi és a transplantatumot varrja. Heine és Mazanec (1954) fistula •corneae-nél látnak jó eredményt. Francois és Neetens makacsul recidiváló erosiókat gyógyítottak lamellaris átültetéssel. Paton (1954) 365 esete közül 51 gyógyító átültetést végzett. Keratitis interstitialis után 62,2%, — aktiv ulcus után 50%, — friss égés és maródás után pedig 39,1%-ban gyógyult be a korong átlátszóan. Zubczewski (1955) 61 átültetése közül 19 volt therápiás, Offret és Hhilaris (1955) pedig, 170 keratoplastikájukat, kiértékelve, megállapították, hogy a legjobb eredményeket herpeses keratitisnél érték el. Günther (1957) egész anyagának 25%-a therápiás keratoplastica. A gyógyító szaruhártyaátültetés, ez a régi, de újjászületett fogalom, szükségessé teszi, hogy a műtétet annak célja szerint különböző csoportokba oszszuk. Löhlein (1942) optikai, tektonikus és prophilacticus transplantatiót különböztet meg. Filatov (1954) hat csoportba osztja a műtéteket : 1. optikai, 2. tektonikus, 3. kozmetikai, 4. meliorativ, 5. rekonstruktiv, 6. therápiás. A keratoplastica mai indicatióinak már egyik beosztás sem felel meg teljes mértékben. Jelenlegi tudásunk szerint a műtétnek csak három célja lehet : 1. optikai, 2. therápiás, 3. kozmetikai. A gyógyító keratoplasticának azonban további négy alfaja van : 1. Praeparativ, 2. Prophilacticus, 3. Kurativ-, 4. Sürgős. A praeparativ átültetés megfelel a Filatov-ié\e meliorativ keratoplasti■eának. Optikai eredményt nem várhatunk tőle és így nem más, mint egy gyógyító, előkészítő operatio, mely alkalmasabb állapotot teremt a későbbi optikai átültetésre. Célja szerint tehát ez is a therápiás átültetésekhez tartozik. Ide sorolhatjuk a Filatoii-féle, de Elschnig által elnevezett rekonstruktiv keratoplasticát is. 12
