Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 3. szám
A Magyar Néphadsereg Egészségügyi Szolgálatának közleménye Аж antistreptolysin reactio értékelése вжетЬе1е^екеп G R Ó S Z ISTVÁN, TURI KÁROLY, DÓZSÁN GABRIELLA A látás elvesztésével járó szembajok között előkelő helyet foglalnak el az uveitisek, melyeknek az aetiológiai értékelése állandóan változik. A jelenlegi helyzet úgy áll, hogy a venereás tényezőkkel (go., lu.) alig kell számolnunk, míg új faktorként jelentkezik a toxoplasmosis (főleg hátsó folyamatokban), brucellosis és leptospirosis. Ezen új tényezők kimutatási lehetősége csökkentette a tbc.-s megbetegedések %-os arányát. Az eredetileg kritikátlanul elismert focalis fertőzés jelentőségét is sikerült racionálisabbá tenni. Akárhogyan is áll a dolog, el kell ismerni, hogy az esetek túlnyomó részében nincs kimutatható aetiologia : így a berni statisztika 77%-ban, a londoni pedig 50%-ban szól ismeretlen kóroktanról! A szemészeti klinikumban régóta ismert a ,,rheumás” iritis képe, melyet egyedül az izületi panaszokra és fokozott süllyedésre alapoztunk. A kór jelzés pontosságát a Mester-reactio látszott biztosítani. Régebbi nem közölt vizsgálati sorozatunkban megállapíthattuk, hogy az intracután adott salicylsav sem a fehérvérsejt számban, sem a vérképben (qualitativ) nem okoz jellegzetes eltolódást s a diagnosztikában nem vált be. Ezzel szemben a beteg savójából az antistreptolysin O-titer meghatározásának a különböző streptococcus eredetű betegségek diagnosztikájában — így a ,,rheumás iritis’’-Ъеп is — igen nagy indirekt jelentősége van. Az emberi pathologiában ismert streptococcusok haemotoxint termelnek, amely redukált állapotban oldja a vörösvérsejteket. Ezt a produktumot Streptolysin O-nak nevezték el; antigén természetű anyag, amely élő szervezetbe kerülve antitestképzést indít meg (antistreptolysin). Az antistreptolysin reactio tehát specifikus antigen-antitest reactio quantitativ kivitelben és alkalmas már lezajlott vagy éppen fennálló béta haemolysáló streptococcus okozta infectio kimutatására. Bizonyos antistreptolysin titer csaknem minden embernél kimutatható, hiszen banális, latens streptococcus fertőzésen úgyszólván mindenki átesik. Ezek szerint beszélhetünk egy normál-titerről, amely mindig jellemző egy-egy nagyobb terület lakosságára. Megfigyelték azt, hogy ez a normál titer a földrajzi szélességgel változik. Északabbra menve emelkedik, az egyenlítő felé haladva pedig csökken. A trópusokon alig lehet már haemolysáló streptococcust kimutatni a torokváladékból. Böszörményi vizsgálatai szerint egészséges felnőtt egyének és iskolás gyermekek antistreptolysin titere 100 E/ml körül mozog. Újabb vizsgálatai szerint még több, 130 E/ml. A külföldi és a hazai értékeket figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy 5 éves koron felül a normális antistreptolysin felső határa 200 Ё/ml-nek vehető. Különleges esetekben ez az érték még magasabbnak is látszik. Diagnosztikai célból végzett antistreptolysin meghatározásnál egy meghatározás nem elegendő, még magas titer esetében sem. Ugyanis acut streptococcus fertőzésnél az antistreptolysin titer igen gyorsan emelkedik, a fer(10) 137
