Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)

1958 / 3. szám

A Hajdú-Bihar megyei Tanács megyei Kórház (Igazgató főorvos: Mányi Géza) Szemészeti osztályának (Főorvos : Fazakas Sándor, az orvostudományok kandidátusa) közleménye Összefoglaló beszámoló a szemliéjszéli-, kötő- és szaruhártya betegségekhez társuló másodlagos mycosisokról FAZAKAS SÁNDOR Nékám jóslata : „hogyha a mycologia majd experimentális irányban műveltetik, ha rendszeresen fogjuk kutatni és felismerjük azokat a feltételeket, melyek a saprophyta-parasita magatartást esetről-esetre megszabják, nemcsak a mycologia határai szélesbednek ki, hanem ma még beláthatatlan új biológiai és pathológiai irányok és problémák fognak az előtérbe nyomulni..." Mindnyájan tanúi lehetünk, hogy e jóslat már is valóra váltódott, amikor a mycológia adta antibioticumok korát éljük. Még 1931-ben elkezdett szemészeti mycológiai munkásságom és akkor­­célkitűzéseim helyessége —, hogy fontosnak tartottam az egészséges és más okból beteg szemek gombaflórájának a megismerését is — minden kétséget kizáróan szemészeti mycológiai megbetegedések mellett s utána néztem annak is, hogy a szemen a bőrhöz hasonlóan fordulnak-e elő ún. másodlagos mycosisok — helyesnek és szükségszerűnek bizonyult. E 27 év alatt sok mindent volt alkalmam látni a mycológia világából munkásságom során a szemen és bebizonyosodott, hogy még azok a gombák sem teljesen közömbösek, melyeket főként mint saprophytákat emlegetnek egyesek az irodalomban. Életnyilvánulásaikkal szemben — mint amilyen az anyagcsere, fermentumok képzése, táplálkozás, tovaterjedés, növekedés stb., a szervezet egyrészt védekezik, másrészt reagál. De hangsúlyoznunk kell azt is, hogy maguk a gombaspórák (Sporozis conjunctivae) és myceliumok, mint egyszerű idegen testek sem lehetnek közömbösek a minden idegen hatásra annyira érzékeny szemre. Ma már nem hagyható ki az előbbiek sorából a gomba mint allergen sem, melyek között — s ez igen érdekes — legfőképpen azok szerepelnek, melyeket saprophytaként emleget eddig az irodalom. De bebizonyosodott az is, hogy alkalomadtán parasitává válhatnak és kóros elváltozásokat hoznak létre. Tehát nem volt hiábavaló és oktalan csele­kedet az egészséges szem gombaflórájával is megismerkedni. Tovább menve, bizonyos az is, hogy az egyéb okból beteg szem gomba­flórájával is helyes volt foglalkozni. A magunk szeme előtt is bebizonyosodott, hogyasaprophytáknak tartott gombák is az egyéb okból fennálló kóros elválto­zásokat és betegségeket súlyosbíthatják smeg is hosszabbíthatják azok lefolyá­sát. Ezt az egyidejűleg jelenlevő penész és hasadó gombák esetén elég gyakran alkalmam volt megállapítani. Pl. az előbbi gombák egyikével-másikával fertő­zött fekélyes szemhéj szél és Meibommirigygyulladás nem egyszer a megszokott gyógymóddal csak igen nehezen, vagy egyáltalában nem befolyásolható s ugyanakkor az antimycotikus kezeléssel való kombinációnak csodálatos a gyógyító hatása. Pedig — talán fölösleges is kiemelni — gombás kórkép nem csatlakozott az említett betegségekhez. Ugyanezt láttuk több más szemészeti betegséggel kapcsolatban is, melyek közül még csak az ekzémásokat emelem ki, ahol az volt a tapasztalatom, hogy még a baj kifejlődésében és gyakori visszatérésében is szerepe van egyéb külső és belső okok mellett a saprophyták­­nak tartott gombáknak. De közismert tény az is, hogy éppúgy, mint az egész­128

Next

/
Oldalképek
Tartalom