Szemészet, 1958 (95. évfolyam, 1-3. szám)
1958 / 3. szám
S. Fazakas: Contributory Data to the Hindrances of Lacrimal Drainage. On enumerating the factors of impeded lacrimal flow author describes, beside the cases in which the lacrimal point was dislocated or a direct or indirect contraction of the canaliculus was present, 12 cases of congenital absence of the lacrimal point, 7 cases in which neither a canaliculus nor a lacrimal point was present, 4 patients suffering from a papilloma or a granuloma of the lacrimal papilla, 12 cases of mycotic obturation, and 4 cases of congenital obturation in the beginning section of canaliculi. Author gives a detailed discussion of management and the possibilities of repair of the mechanism of lacrimal drainage. He describes his procedure to find the site of obstruction, a prerequisite of successful treatment. S. Fazakas: Beiträge zur Kentniss der Passagehindernisse in den Tränenkanälchen. Als Ursachen der Passagehindernisse in den Tränenkanälchen werden — ausser der Dislokation der Tränenpunkte und der direkten und indirekten Engen der Kanälchen — 12 Fälle von angeborenem Tränenpunktmangel, 7 Fälle von gleichzeitigem Tränenpunkt- und Kanälchenmangel, 4 Fälle von Papillom einer Papilla lacrymalis, 12 Fälle von mykotischem Verschluss, und 4 Fälle, wo die Kanalisation des Anfangsteiles der Kanälchen unterblieb angeführt. Verf. bespricht ausführlich die Möglichkeiten der Abhilfe, die Ergebnisse der verschiedenen Verfahren und in diesem Zusammenhang die Restituierbarkeit des Tränenableitungsapparats, des weiteren das eigene Verfahren zur Feststellung der Stelle der Verengerung bezw. des Verschlusses, was er als eine obligate Vorbedingung des Erfolges betrachtet. A szemüreg és mindkét szemhéj egyidejű képzésének ritka esete ZOLTÁN- JÁNOS az orvostudományok kandidátusa A szemüreget ért sérülés rendszerint nemcsak a szemgolyót pusztítja el, hanem a szemhéjak egy részét is és a következményes hegesedés a szemüreget beszűkíti. Ilyen esetekben a sérültet csak úgy tehetjük műszem viselésére alkalmassá, ha a szemüreg befogadóképességét növeljük, az üreg hiányzó, vagy hegesen zsugorodott hámbélését ép bőrrel pótoljuk s a szemhéjakat helyreállítjuk. Legtöbb esetben csak az üreg kisebb vagy nagyobb fokú zsugorodásával, a szemhéjak összenövésével (Symblepharon) és esetleg az egyik szemhéj részleges hiányával, vagy hegesedésével találkozunk. A szemüregi plasztikák így általában csak a szemüreg elpusztult bélésének pótlására szorítkoznak, ami már magában sem könnyű feladat. A pótlás alapvetően két módszerrel történhet : szabad átültetéssel vagy nyeles lebenyplasztikával. Az első eljárás Ollier, Wacker és Thiersch kísérleteitől Morton és May módszerén át Esser tökéletesített eljárásáig igen nagy fejlődésen ment át s ezek sorában ma már első helyet foglal el Csapody módszere. Súlyosabb, főleg háborús sérülések esetén már rendszerint Filatov hengerlebenyplasztikájához kell folyamodni, hogy a nagyobb kiterjedésű lágyrészhiányok pótlásával a sérültet műszem viselésére alkalmassá tegyük. Ebben a Filatov iskolájából kikerült szakembereken kívül különösen Schuchardt ért el kimagasló eredményeket. Az alábbi esetben alkalmazott eljárásomat azért tartom közlésre méltónak, mert olyan súlyos, robbanás okozta ronesolásról van szó, amelyhez hasonló esetekben — tudtommal — eddig csak ektoprothesiseket alkalmaztak. A rendelkezésemre álló könyvekben és közleményekben hasonló eljárás leírását nem találtam. 7 Szemészet 97
