Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)
1957 / 2. szám
az ismeretes „csepp eljárással“. Gyakran okoz még így is zavarokat a vizsgálandó anyag csekély volta. Különösen sicca-s betegektől kapunk kevés könynyet. Más betegségekben és a normális kontroll esetekben már könnyebben végezhetjük el a vizsgálatot. összefoglalás Könnypontelzáró eszközről számol be, melyet végleges könnypontelzárás előtt és a vizsgálatokhoz szükséges könny mennyiségének növelésére használtak. Вари И.: Прибор для временного закрытия слезных точек. V4á ry István: Instrument zur temporären Absperrung der Tränenpunkte. Es wird ein Instrument zur zeitweiligen Absperrung der Punctua lacrymalia beschrieben, das vor der definitiven Absperrung derselben, sowie bei der Sammlung von Tränenflüssigkeit zu Untersuchungszwecken Anwendung findet. A Budapesti Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemklinikájának (Igazgató: Radnót Magda egyetemi tanár, az orvostudományok doktora) közleménye A trachomás könny utak elváltozásai GÁLI JÁNOS Korábbi vizsgálataink szerint összes tracliomás betegünk között könnyúti stricturát vagy gennyes dacryocystitist kereken 5%-ban találtunk. Ez a szám közel azonos nagyobb külföldi statisztikák adataival. Akkori megállapításaink szerint a könnyutak tracliomás megbetegedéseinek legfontosabb támadáspontja a fiziológiás szűkületek helye. Gyanúnk az volt, hogy a trachomás betegek könnyútjainak átfecskendezhetősége és ilyen irányú panaszmentessége nem bizonyítja azt, hogy a könnyl^vezető apparátusban nincs trachomás elváltozás (Brooser és Gáli). Histologiai vizsgálatokat már a 30-as években végeztek trachomások könnyútjain. Csomóképződést, hegesedést észleltek a saccus falában. Jelen vizsgálatsorozatban csak olyan betegeket választottunk ki, akiknek könnyezéses panaszaik nem voltak, könnyútjaik könnyen, regurgitatio nélkül voltak átfecskendezhetők. Az elváltozások kimutatására legjobb módszernek kontrastanyag-feltöltés után végzett röntgenfelvétel bizonyult. A vizsgálatokat egyformán, változatlan technikával végeztük. Feltöltéshez 70%-os Joduront használtunk, typusos postero-anterior koponya beállítás mellett készítettük a felvételeket. A trachomás betegek klinikai képe, kötőhártyafolyamata minden esetben kifejezett volt. A betegek kiválasztásánál kettős cél vezetett. Egyrészt, hogyan alakul ki a könnyutak elváltozása, amely sok esetben teljes vagy részleges elzáródáshoz vezet, másrészt kifejezett trachomás kötőhártyaelváltozások mellett a könnyutak részvétele milyen gyakori. Összehasonlításul ép könnytömlő feltöltéses röntgen-képét közöljük. Főleg jobboldalon jól látható a normális tágasságú saccus-árnyék. Szélein a finom behúzódások anatómiai structurának felelnek meg. Orr felé szabad a lefolyás (1. kép). 91
