Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)
1957 / 2. szám
Ag. S. N. III. N.VII, Bielschowsky, Lippmann, Bruce, és mások szerint viszont ventralisan és lejjebb, az abducens-mag közelében volna és ezt a localisatiót azzal is valószínűsítik, hogy divergentia-bénulást észleltek VI.-paresis kapcsán vagy fordítva, ha az idegrendszeri folyamat progressiv volt, pl. pontin tumor. Előrefelé és lefelé nyomást kifejtő kisagyi daganatok távhatás (compressio) útján okozhatnak divergentia-hűdést, ez azonban legfeljebb annyit bizonyít, hogy a divergentiaközpontnak valahol az agytörzsben kell lennie ; pontosabb megállapítást ezek a compressiós tünetek nem engednek meg. Chamlin és Davidoff szerint divergentia-hűdés általánosan fokozott koponyaűri nyomás következtében is létrejöhet, így meningitis serosa esetén. Legújabban Jaensdi — hivatkozva Szentágothai vizsgálataira — feleslegesnek tartja külön divergentiaközpont és convergentiaközpont felvételét és úgy vélekedik, hogy a formatio reticularis az a supranuclearis központ, amely egyfelől a mozgató, valamint a fusiós agykéreg, a négyeshalom, másfelől a szemmozgató agytörzsi magvak közé iktatva irányítja többek közt a disjunctiv szemmozgásokat is. Szerinte tehát a formatio reticularis sérülése egyaránt létrehozhatja a convergentia és a divergentia zavarait, bénulását. A szerzők többségének nézete alapján mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a divergentiahűdés kórbonctanilag megalapozott, önálló klinikai kórkép, amelyet el kell választani a convergentiagörcstől. Ezt már az a körülmény is bizonyítja, hogy divergentiahűdésnél hiányzik a pupillaszűkület és az alkalmazkodási görcs*. A tiszta divergentia-hűdés klinikai képét a következők jellemzik. A beteg rendesen hirtelen beálló kettőslátás panaszával jelentkezik, bár ritkán fokozatos kifejlődés is előfordul. A kettősképek egynevűek, azaz convergens szemállásra vallanak. Haránttávolságuk oldalvást nem változik, de némelykor kevéssel kisebb vagy nagyobb, mint középen. Az oldalra nem növekvő harántdisparatio kizárja az abducenshűdés kórisméjét. A beteghez közeledve a fényforrással a kettősképek bizonyos távolságban, amely a convergentia nagyságától függ, összeolvadnak, a diplopia meg* A két kórkép között gyógyszeres úton is lehet different iáini. Legújabb (még nem publikált) tapasztalataink szerint a convergentiagörcsöt chlorpromazin (hibernal, largactil)'azonnal szünteti, viszont a divergentiahűdést nem befolyásolja. 2. ábra. Jelmagyaráz.at. a, b, c = a divergentia-központ feltételezett helyei. F. r. — formatio reticularis. F. l. ni. = fasciculus longit. medialis. Aq. S. = aquaeductus Sylvii. Br. p. = brachium pontis. N. VII. =n. facialis. N. 111. n. oculomotorius. N. IV. =n. trochlearis. A szemmozgató idegek magvait fekete területek jelölik. 72
