Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)
1957 / 2. szám
san a nagyobb kéreg felszínű erek is áteresztővé válhatnak: kettős festékcsík húzódik az érfalon kívül. Az agykérgi, illetve retinalis capillarisok azonban ekkor is visszatartják a festéket, tehát nem permeabilitás fokozódásról van szó. Macskákban hasonló jelenséget nem észleltünk, még az összvérmennyiségüket kétszeresen meghaladó festékmennyiség beadása után sem. A corpus ciliare intensiven festődik, éppen olyan sok festéket halmoz fel, mint a plexus chorioideus. Albino nyúl fundusán, ahol a chorioidea erek a retinától elkülönítve figyelhetők meg, a festék beadása után kezdetben a chorioideaerek is élesen rajzolódnak ki. Az érközötti spatiumok festetlenek, A határ csak 20 ml után kezd elmosódni és az érkontúrok, jeléül a chorioidea megfestődésének csak 40 ml után tűnnek el. Néhány esetben a festéket nem mostuk ki az edényekből és a szokottól eltérően a bulbusokat kiemelés után fixáltuk formaiinban. A retina és nervus opticus ilyenkor még feltűnőbben üt el elefántcsont színével az intensiven elszíneződött chorioidea, illetve pia, valamint a tinta-kék sclera és dura matertől. Egyes állatfajtákban, ahol a pigmentáltság miatt a chorioideaerek magatartása ophthalmoscopiával nem volt megfigyelhető, a szövettani feldolgozás tanúskodott az albino nyúlhoz hasonló magatartás mellett. Kis mennyiségű és rövid ideig alkalmazott festék a chorioideából könnyen kimosható. Az orbitalis izom gyengén vagy egyáltalán nem festődött, a mirigy és kötőszövet a szervezet hasonló szöveteivel analógiában intensiven festődött. Mikrosltópos képben a retinalis capillarisok az idegrendszer szürkeállományával azonos képet mutattak, kevesebb festék és rövidebb ideig való átáramoltatás után a festék jól kimosható az erek falából. Néhol az endothelsejtek magjai így is megfestődnek és a capillaris útját szaggatott vonalacskák formájában jelzik. Külön figyelmet szenteltünk a membrana limitans externán kívül elhelyezkedő csap és pálcika részletekre. Ezek az acut kísérletekben nem festődtek meg és a chr. adagolás folyamán sem vettek fel festékszemcséket, bár a chorioidea, melynek érterületéhez tartoznak, sok festéket tartalmazott. Patkányokban előfordult, hogy a membrana-limitans externa éles kék vonal formájában rajzolódott ki (chorioideával való contactus). Intravénás Histamin festékkel együttes alkalmazása nem változtatja meg a festődési viszonyokat. Intraocularisan, az üvegtestbe juttatott Histamin (0,2 ml 1%-os Peremin) a membrana limitans interna megfestődését eredményezte, a retina változatlanul testetlen maradt. Ha magát a festéket fecskendeztük az üvegtestbe retina közeli helyre, ugyanazt a képet nyertük, mint Spatz (59) alapvető kísérleteiben: cisternalisan juttatva a festéket a subarachnoideális térbe a festék egyszerű diffusiós törvényeket követve az agykéreg sejtjeit és a meninxeket különbség nélkül megfestette. Az idő függvénye volt csupán a festék mélységbe hatolása. A retinába is akadálytalanul hatolt be a Trypankék a belső határhártyán keresztül és 15 perc után leölve az állatot szövettani metszeten a ganglionaris réteg sejtjeinek, valamint a belső szemcsés réteg egy részének megfestődését észleltük (3/a. b. c. sz. ábra). Acut kísérletről lévén szó a retinasejtek is, mint a kérgi sejtek, diffus beivódást mutattak. A chorioidea mikroszkópos megítélése jóval nehezebb. A kimosás után is gyakran marad vissza a choriocapillarisban festéket tartalmazó vér. Ez a vastag metszetekben zavaróan hat. Azonban számos vékony metszetben ki lehetett mutatni az erek közötti szövetek diffus kékes beivódását. A piában az erek teljesen a kérgi erekhez hasonlóan viselkednek. Az intermeningealis laza szövet a chorioideától eltérően testetlen marad. 56
