Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)
1957 / 1. szám
a szaruhártya szemrési területén. Cornea érzékenysége kissé csökkent. Mélyebb részek épek. Schirmer j 19 mm. Az anamnézist kiegészítve a beteg elmondja, hogy 12 éve jobb testisében súlyos gyulladás zajlott le. Urológiai vizsgálat szerint jobboldali mellékhere, here lieges. Gyomorröntgen : kevés sekretio. Rhinológiai vizsgálat eredménye : pharyngitis ehr. ex exsiccatione. 29 éves férfibeteg jobb felső szemhéj hordeolum miatt jelentkezett klinikánkon. Vizsgálat közben feltűnt, hogy a beteg bal szemén conjunctivalis belövelltség van. Közölte, hogy már három éve gyakran jelentkezik vörösség, szúrásérzés ezen a szemén. Jobb szemére — a jelenlegi szemhéjduzzanattól eltekintve panasza soha nem volt. 11 éve jobb testisét eltávolították. A szemészeti vizsgálat fontosabb eredményei : jobb felső szemhéjon lencsényi hordeolum externum. Kötőhártya, szaruhártya és mélyebb részek épek. Bal szem eonjunetivája fénytelen, száraz. Szemrés területén főleg nasalisan belövelltség. Corneán durvaszemcsés könnyfilmréteg, pontszerű festődés. Schirmer jobb 10 24 mm. ' bal 12 24 Az első vizsgálat után hét hónappal mindkét oldalt a kötőhártya egyenetlen felszínű, barázdálttá vált. Bal oldalon kis conjuctivalis belövelltség, szaruhártya változatlan. A közben többször kiújuló vörösséget, szúró fájdalmakat a beteg általunk rendelt könnypótló cseppekkel kezelte, s ez panaszait mindig gyorsan enyhítette. Jobb szemét illetőleg változatlanul panaszmentes. A két beteg anamnezisében közös, hogy 10—12 éve az egyoldali folyamat jelentkezése előtt a contralateralis here súlyos gyulladása zajlott le, illetve a másiknál eltávolításra is került. A szemre vonatkozó panasz kifejezetten féloldali volt. Finomabb, de kórosnak értékelhető objektív (réslámpa) tünetek arra engednek következtetni, hogy a panaszmentes oldal sem marad mentes teljesen a kóros folyamattól. Ma sem eldöntött kérdés, hogy mikor tekintsük kórosnak a könnytermelés mennyiségét és a könnyfilmréteg szemcsézettségét. A Schirmer próba értékelését tekintve nagyon sok függ külső ingertényezőktől, a beteg fegyelmezettségétől. vizsgálathoz viszonyulásától, érzelmi beállítottságától, emelkedett, vagy deprimált hangulatától stb. Magunkon végzett vizsgálatok során megfelelő önfegyelmezéssel és a külső ingertényezők (pl. a fény) kiküszöbölésével jóval az átlagosan normálisnak vett értékek alatti eredményeket kaptunk. Pl. 4 mm-t 5' alatt. Ambuláns betegeink között is találtunk olyan — egyébként fundusvizsgálat miatt érkező, k. c. s. szempontjából teljesen panaszmentes — beteget, akinél 5' alatt jobb oldalt 2, bal oldalt 1,5 mm volt a Schirmer I eredménye egyéb objektív eltérés nélkül. Észleltünk viszont 30 mm körüli Schirmer értékeket, ahol súlyos panaszok és kifejezett elváltozások álltak fenn. Ilyenkor nagy valószínűséggel a könny összetételében van változás. Henderson és mások, valamint saját tapasztalataink szerint is a könnytermelés foka sem a beteg panaszainak súlyosságával, sem a vizsgálattal talált kifejezett jelenségekkel nincs szoros arányban. A Schirmer próba k. c. s. diagnózisában nem döntő értékű. Fontosabb ennél a klinikai kép, főleg a réslámpa-vizsgálattal észlelt elváltozás. A teljes értékelésnél feltétlenül figyelembe kell venni ezek mellett a beteg panaszait és az úgynevezett Sjögren syndroma esetleges egyéb tüneteit. Következő betegünk anamnézise és statusa további hormonalis kapcsolatokra utal. 47 éves nőbeteg arról panaszkodik, hogy 13 éve majdnem állandóan vörös, ég, szúr bal szeme. Két éve jobb szemén is jelentkeznek hasonló panaszok. 23 éve extrauterin graviditás miatt operálták. 2—3 éve mensese rendetlen, elmaradozó. Szemészeti 5/10 corr3/6 állapota : V 5/10 corr’/в Hm min. gr. o. u. Szűkebb szemrések, belövellt kötőhártya. Szemrés területén a szaruhártyán durva, tapadó foszlányok. Baloldalon alul pannus. Az elváltozások baloldalon súlyosabbak. Cornea hvpaesthesiás. Bulbaris kötőhártya réslámpával hullámos, barázdált felszínű, fénytelen. Mélyebb részek épek. 39
