Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)
1957 / 1. szám
Magát a gyűrűt kívülről kötőszöveti rostok, fibrociták és plazmasejtek alkotják. Ezen belül egy keskeny, éles határú, sötétre festődő szövettömörülés következik. Ettől befelé pedig már csak magfestést adó, hálózatszerű sejttörmelékek következnek. Ez utóbbi réteg belfelülete vasoxiddal szennyezett. A retina, amely részben a hegesedés, részben a szövettani előkészítés következtében levált, csak perifériásán ép. Centrálisán a retina egyes rétegei nem különböztethetők meg, a pigmentréteg sejtjei közeledve a heges rész felé mindinkább szétesnek. Hasonló elváltozásokat láthatunk a többi szövettanilag feldolgozott szemeken is, avval a különbséggel, hogy ezekben a retina nagyrészt épen maradt és kevesebb heges részt láthatunk bennük. A vékonyabb és gyengébb hegszövet által rögzitett koagulációs tok azonban legtöbbször teljesen kiszakadt az i. t.-tel együtt (1. 2. ábra). II. További kísérleteink céljául a siderosis meggátlását tűztük ki a következő módon : Kísérleti nyulak mindkét szemébe acél i. t.-et helyeztünk el. Ezután a nyulak egyik szemét magas frekvenciás elektromágneses erőtér hatásának (továbbiakban hevítésnek) tettük ki. Az i. t. felhevülvén a fentebb említett módon környezetét koagulálja s így művileg eltokolódik. Ily módon a fémvegyületek kiáramlása, a siderosis, illetőleg a chalcosis kifejlődése meggátolható lenne. Huzamosabb idő elteltével a nyulakat levágjuk, az i. t.-et extraháljuk. A szemek állományában vasat, illetőleg rezet próbálunk kimutatni. Xegativitás esetén sikerül, pozitivitás esetén nem sikerül a siderosist, illetőleg chalcosist meggátolni. — A chalcosis vizsgálatától, minthogy irodalmi adatok és saját előzetes kísérleteink alapján tudjuk, hogy ennek kifejlődéséhez hosszú idő szükséges, eltekintettünk. — Azonkívül a két folyamat között, ezeknek meggátlása tekintetében, véleményünk szerint nem sok különbség van. A vasnak a szem állományában való kimutatatására kvalitatív kémiai eljárást választottunk, amellyel 10 7 gr/ccm pontosságig lehet vasat kimutatni. A szövettani metszetekben a szokásos berlini kék (Perls-féle) reakcióval történő vaskimutatástól, minthogy a ferrocyankalium legtöbbször vastól szennyezett és a reakciót önmagában is adja. szintén eltekintettünk. —- A siderosis kimutatható még a vassók következtében létrejövő elváltozások klinikai és szövettani megfigyelése útján. Mivel azonban ennek megítélése igen nehéz és előzetes kísérleteink alapján valószínűnek tartjuk, hogy a szem belsejében ketletkező hő a fémártalomhoz hasonló elváltozást okoz, ettől is eltekintettünk. I. sz. kísérlet. A fent leírt módon előkészített 1. és 2. számú nyulak jobb szemét az Egyesült Izzógyárban hevítésnek tettük ki. A hevítés idejét mindenkor a bulbus corneális átmérőjének az i. t. intraocularis helyzetének, valamint az előzetes kísérletekből nyert tapasztalatoknak számbavételével állapítottuk meg. Az áramerősség mindenkor 80—100 Amp. volt. Egy hónap múlva az 1., 2, 3. sz. nyulakat leöljük, mindkét szemüket enucleáljuk, a bulbusokból az i. t.-et óriásmágnessel kihúzzuk. Ezután vaskimutatást végzünk a bulbusokban a fent leírt kémiai úton. A nyúlszemek vasnegativitást mutattak. Eredmény : Egy hónap nem elégséges ahhoz, hogy a vas kimutatható legyen a szem szöveteiben. II. sz. kísérlet. 4., 5. és 6. sz. nyulak mindkét szemében a fent leírt módon i. t.-et helyeztünk el. A hevítés idejének meghatározása a fenti körülmények számbavételével és a fent említett módon történt. Öt hónap múlva a szemeket enucleáltuk, az i. t.-eket extraháltuk és a szemekben vasat mutattunk ki a fent leírt módon. A bal szemeket hevítettük.
