Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)
1957 / 3. szám
M. Amsler, Fl. Verrey, A. Huber: L’humeur aqueuSe et ses fonciicns. Masson et Co. Paris. 1955. 397. oldal. A monographia a francia szemorvostársaság 1955. évi nagygyűlésének anyaga, amely lényegében véve modern enciclopediája a csamokvízről való tudnivalóknak. Tárgyalja a vena aqueákat, a csarnokvíz keletkezését és elvezetését, a csarnokzug’ ellenállás fogalmát, a csamokvíz physico-chemiai összetételét. Ismerteti az ún. második csarnokvíz elváltozásait. Részletezi a csarnokvíz cytologiai. bacteriologiai, mycologiai és virológiái vizsgálati eljárásait, továbbá a csarnokvíz biomicroscopiáját: Tyndall effectus, fluorometria, vér-csarnokvízgát permeabilitása ép és kóros viszonyok között. Az irodalmi összeállításban a téma tökéletes bibliographiáját találjuk. A könyv végén 11 színes tábla látható. Weinstein Pál-Ü L É S J E (x Y Z О К 0 N Y V Szemész Szakcsoport és Egészségtudományi Szakcsoport együttes Nagygyűlése 1955. nov. 25-én. (folytatás) Vita és trachomas tárgykör összefoglalása. CSAPODY I.: Beszámol a tr. bizottság működéséről. Havonta gyűléseznek, — Vargha Lajos, Kőszegi Ferenc kerületi főorvosokkal, Mócsy Márta. Liszauemé sitb. járványügyi és vöröskereszt megbízottiakkal órákhosszat vitatják még a felmerülő problémákat. Kukám, professzor előadásához hozzáfűzi, hogy csakugyan reálisain fognak dolgozni és nemcsak a látszatnak. CONSTATINOVITS M.: Oláh cornea -érzékenységi előadásához hozzászólva, elmondja, hogy több mint 200 szemnél megállapíthatta, hogy valóban diagnosisként használható a cornea-érzékenység foka. Érdemes foglalkozni a bulbaris kötőhártya érzékenységével trachomában. SZABÓ GY.: Mi lett azokkal, akik lapos csomókkal távoztak — mi volt a további kezelés? ifj. TAPASZTÓ I. (Kahánhoz): Beszámol arról, 'hogy a Kecskeméti Kórházban is végezték a Kahán f. agglutinatiós próbát és néhány statisztikai adatot közöl Megállapítja, hogy ezen kísérleti vizsgálatokat ambulanter is, aránylag rövid idő alatt el lehet végezni. VÉN R.: Kahán előadásához hozzáfűzi, hogy az agglutinatiós próba igen hasznosinak bizonyult a tr. diagnosisában. NAGY F.: Hozzákapcsolódva Gáli előadásához, kérdi, hogy tr-ás könnyűt elváltozásoknál történtek-e lyzozym vizsgálatok? BROOSER G.: Kérdi, hogy az agglutinatiós próba vajon specifikus-e trachomáira és jelent-e fejlődést a differential diagnos:sban más virus eredetű szembetegségekkel szemben? CSILLAG F.: Az orvosok elegendő és megfelelő gyógyszerekkel mielőbb ellátandók, az idő sürgető, mert tartani lehet a resistens törzsek kialakulásáról. PELLÁTHY B.: A szűrővizsgálatok kellő időben történő elvégzését döntő fontosságúnak tartja az űj betegek felkutatásában éis a megelőzés eredményességében. Javasolja, hogy az iskolák szűrése az iskolaév megkezdése után azonnal történjék meg, hogy a beteg gyermekek azonnal elkülöníthetők legyenek! az egészségesektől. Kollektívában csakis akkor legyen elhelyezhető a tanuló, ill. dolgozó, ha szemét közvetlenül az elhelyezés előtt is megvizsgálták és az orvos trachomamentesnek: találta. Nem lehet megelégedni a 4—6 héttel, vagy még előbb kiállított fertőzőmemtességi igazolással, már azért sémi, mert nemcsak a trachoma, hanem más, egyszerű, heveny kötőhártyagyulladás miatt is el kell halasztani a kollektívában való elhelyezést. KUKÁN F.: Vargha előadáisához hozzászólva megállapítja, hogy az eddigi statisztikákkal ellentétben a tr.-ок között nem a nők, hanem a férfiak dominálnak. Miután szerinte nagy különbség van az állami mezőgazdaságokban a téli és nyári létszám között, ezért ellenzi a Puskás által javasolt téli vizsgálatokat és helyette azokat nyáron tartja indokoltnak és pedig a bérfizetésekkel egyidőben. KIRSCHNER: Ismerteti az iskolakerülő debilis gyerekek vizsgálati nehézségeit. Szerinte azon gyerekek bizonyítványába, akik év közben az egyik iskolából a másikba átkérüinek, be kellene írni, hogy átestek-e tr. szűrővizsgálaton, vagy sem. 141
