Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)
1957 / 3. szám
H. Davson: Physiology of the ocular and cerebrospinal fluids. 1956. J. and A. Churchill Ltd. London. 388 old. A csarnokvíz és liquor termelődésének, chemiai összetételének és felszívódásának azonos viszonyai jogossá teszik a két testnedv együttes tárgyalását. Szemészeti szempontból nagyon tanulságos a csarnokvíz élettanának részletes tárgyalása s ezzel kapcsolatosan a szemfeszülés, illetve glaucoma kérdése. A könyvben érdemlegesen tárgyalja szerző (élettanász) magyar szerzők újabb vizsgálatait. Így a bevezetésben köszönetét mond referensnek egy ábrája átengedéséért a vena aqueáról, ismerteti továbbá Weinstein és. Forgács vizsgálatait a szemfenéki vénás pulsatióról. Az ábrák nagyon tanulságosak. Az irodalom kimerítő. Szemészek, ideggyógyászok, élettanászok számára a könyv nagyon hasznos. Weinstein Pál. G. Clauser: Die Kopfuhr, das automatische Erwachen. 1954. 11 ábra. 108 old. DM. 11. 80. F. Enke Verlag. Stuttgart. A kis könyvecske az emberi időérzékkel foglalkozik. Több mint ezer embert vizsgált meg, ebből a szempontból s azt találta, hogy 20° r,-ban tökéletesen megvan, ami annyit jelent, hogy a reggeli, időben történő felébredés percnyi pontossággal történik. Érdekes, hogy ez az időérzék — amely részben corticalis, részben diencephalikus functio —• nem társul szükségképpen más irányú pontossággal. Nagyon érdekes formája az időérzéknek az, amikor az illetőnek a nap folyamán valamit el kell végeznie s az munkája közben hirtelen az eszébe ötlik. Megállapításai szerint az időérzék olyan automatizmus, mint pl. az írás stb. Mindazok, akik a szervezet vegetatív történéseivel foglalkoznak, haszonnal olvashatják a könyvet. Weinstein Pál. R. Thiel: Der Diabetes mellitus ein Gefäss-Problem? (25. Beiheft d. Klin. Mon. f. Aug.). 1956. 58 old. 29 (részben színes) ábra. 13. 40 RM. F. Enke. Stuttgart. Szerző először a ret. diab. klinikumát ismerteti igen szép szemfenéki rajzokkal demonstrálva. Azután saját vizsgálatai alapján tárgyalja a szemfenéki érelváltozásck histoiogiáját ugyancsak gyönyörű színes preparátumokkal. Látjuk a modern histochemiai eljárásokkal (PÁS stb.) megfestett mákroaneurysmákat, lipoid degeneratiót, basalis hártyát. Ezen elváltozásokat ki tudta mutatni nem csak a capillárisokon, "hanem a precapillárisckon és vénákon is és nem csak a retinában, hanem a chorioideában is. Az elváltozások mechanismusában legfontosabbnak tartja az anoxiát, amelyre a retina sajátlagosan reagál; fontosnak tartja továbbá a basalis membrana mucopolysaccharoidjainak kóros depolimerisálódását. Befejezésül foglalkozik a megelőzéssel (diéta, insulin) és a diabetes modern peroralis kezelésével. A kérdéssel foglalkozó szem- és íbelorvosök számára új gondolatokra serkentő könyvecskével gazdagodott irodalmunk. Weinstein Pál. E. S. Perkins, P. Hansell: (Vtlas of diseases of the eye. J. and A. Churchill Ltd. London. 1957. Az ismert atlaszok sorában (Wilrner, Marzio stb.) lépést jelentett előre Thiel atlasza, amely a szem külső elváltozásait illetően már jórészt eredeti színes felvételeket közölt. További haladást jelentett Bedell színes szemfenéki gyűjteménye diapositivekkel. A jövő fejlődésének iránya kétségtelenül az az atlasz, amely csak színes felvételeket tartalmaz. Ebben az irányban halad Perkins és Hansell atlasza, amely már egyharmadrészt eredeti színes felvételeket — köztük nagyon sok szemfenók felvételt tartalmaz. Az anyag főleg Duke—Elder intézetéből adódott. Az egyik színes felvétel pl. herpes zooster facieit ábrázol, úgyszólván tökéletesen élethű formában. Különcsen szépek továbbá a retinopathia diabetica, arteriosclerotica, hypertonica eredeti színes fundus fotói. Az atlasz gyakorló orvosok részére készült, de azt hiszem igen nagy -segítséget jelent a szemészeti oktatás és továbbképzés szempontjából is. Weinstein Pál. W. H. Melanowski: Oko a uklad nerwowy. Warszawa, 1956. Panstowowy Zaklad Wydawnictw Lekarskich. 323 old. A varsói szemészprofesszor részletes könyve az ophthaimoneurológiáról igen hasznos könyv azok részére is, akik lengyelül nem tudnak, mert az ábrák önmagukért beszélnek. A szemidegek anatómiája és histológiája után olvashatjuk a vegetatív idegrendszer szemészeti vonatkozásait. Külön fejezet foglalkozik a pupilla diagnostikájával, a látótér fontosságával. A fibroplasia retrolentalis, angiomatosis, arteriitis, Schüller—Christian kór, Paget-betegség esetei igen tanulságos saját ábrákkal van illusztrálva. Részletes fejezet foglalkozik a meningitis, hypophysis elváltozások szemészeti tüneteivel. A könyv végén psychiatriai elváltozásokat tárgyal a szerző. A könyvön végig vonul Duke—Elder, Lyle, Walsh munkáinak alapos ismerete és idézése. Weinstein Pál. 140
