Szemészet, 1957 (94. évfolyam, 1-4. szám)
1957 / 1. szám
összefoglalás A műtéti előkészítésben vérzések elhárítására a műtét előtti vérvétel nem alkalmas. Műtét előtti kellő vérnyomáscsökkentést sok esetben hydergin alkalmazásával el lehet érni. A hydergin hatását már az előkészítés során ki kell próbálni. Irodalom Heinz, K. : Wien. KI. Wschr. 65, 53, 1953. — Miklós A. és Marsovszky L. : Szemészet 93, 97, 1956. — Pelláthy B. : Szemészet 92, 11, 1955. — Radnót M. és Véghelyi P. : Orvosi Hetilap 97, 766, 1956. — Rothlin, E. : Bull. Acad, suisse Se. Méd. 2, 249. 1946/47. —Schenk, H. és K. Rummelhardt: Ophthalmologica 132, 38. 1956. — Vit, H. : KI. МЫ. f. A. 125, 756, 1954. A vizsgálatainkban alkalmazott hydergint a Sandoz gyár bocsátotta rendelkezésünkre, amiért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. Ради от M. : Применение гидергина в офталмологии. Magda Radnót: Die Anwendung von Hydergin in der Ophtalmologie. Für die Prophylaxe von Blutungen eignet sieh eine Blutentnahme im Rahmen der Vorbereitung zu Operationen nicht. Eine entsprechende Blutdrucksenkung lässt sich vor der Operation in vielen Fällen durch die Anwendung von Hydergin erreichen Der Hydergineffekt ist bereits im Laufe tier Vorbereitung zur Operation zu prüfen. A Budapesti Orvostudományi Egyetem II. Szemklinikájának közleménye (Igazgató: Nónay Tibor egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa) „Chinortho“ szemcsepp alkalmazása összetérő kancsalság és asthenopia bizonyos eseteinek kezelésében STERNBERG ALICE és MOLNÁR KÁLMÁN Javai 1896-ban megjelent „Manuel du Strabisme“ c. könyvében említi meg először, hogy strabismus convergens egyes eseteiben kedvező eredménnyel alkalmazott mioticumokat. Hosszú szünet után, 1952-ben és 1954-ben találkozunk ismét e témával Abraham és Huber közleményeiben. Nálunk Markbreiter Irén foglalkozott a kancsalok mioticum-kezelésével. Vizsgáljuk meg, milyen elgondolás alapján alkalmazták ezt a különös eljárást. Ismeretes, hogy az összetérő kancsalságnak van egy ún. accommodatív formája. Ezt a fajta kancsalságot az alkalmazkodásnak és az összetérítésnek a normálisnál szorosabb kapcsolata jellemzi. Az alkalmazkodás és összetérítés kapcsolatának anatómiai alapja feltételezhetően az az associatiós pálya, amely a nyúltvelőben e két működés központjait összeköti. Az alkalmazkodás-összetérítés reflexmechanizmusára közelrenézéskor a kétszemes egyeslátás érdekében van szükség. Ha azonban a convergentia túlszorosan kapcsolódik az accommodatióhoz (másszóval az ún. relatív divergentiatehetség gyenge), mint éppen az accommodatív kancsalság esetén, akkor az alkalmazkodást célzó idegimpulzusok a szükségesnél nagyobb mértékű összetérítést eredményeznek. Az ilyen betegek arról ismerhetők fel, hogy közelretekintéskor erősebben kancsalítanak, mint távolbanézéskor. Túllátóság esetén a javító üveggel némelykor távolra nem is találunk kancsalságot, csak közeire. Ugyancsak ezzel a reflexmechanizmussal magyarázható az. hogy egyes convergens kancsalok a cykloplegia kezdetén és végén még erősebben kan-9
