Szemészet, 1956 (93. évfolyam, 1-3. szám)
1956 / 2. szám
(Kakán—Török) való esetleges káros hatása, mint ahogy pl. Sykotvski streptomycintől észlelt rb. neuritist. Az orbitagyulladás súlyosságának másik fokmérője lehet a mortalitás. Ez a szövődményekből adódik. Leggyakoribb a meningitis, melynek ilyenkor fellépő, régebben legtöbbször halállal végződő formája éppen egyik leghálásabb területe az antibioticumoknak. Hasonlóképpen szép eredményt látott Cernikowa, Vance és tsa, orbitalis eredetű sepsiseknél, nemkülönben Gans, Romagosa és Rackley sulfonamiddal, Goodhill, Miklós, Mylius Machado, Rimbaud és tsa pedig antibioticumokkal, sinus cavernosus thrombosisoknál. Eseteinkben a halálokok két sepsis, két purlens meningitis, az egyik sinus-thrombosis gyanújával. Ezek közül csupán egy, már súlyos meningitisszel felvett betegünk halála esett a penicillin-kezelés idejére. Viszont két ízben meningitis és egyszer septicus állapot az erélyes penicillin-kúra és sebészi feltárás ellenére is kifejlődött, bár e complicatiókat később leküzdöttük. Orbitalis phlegmonek kezeléséről lévén szó, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egyéb gyógymódokat. A Rtg.-besugárzást, melyet egymagában is (Hoffmann) vagy incisióval és penicillinnel kombinálva (R. és W. Sachs) hatásosnak mondanak. Ugyancsak R. és W. Sachs és Talkowski újból javasolják a piócázást és más antithromboticus kezelést. Ajánlják a Speransky-féle novocain-blokádot is. Parke és Miller jó tapasztalatokról számolnak be egy, többek közt streptokinaset és -dernaset tartalmazó gyógyszerrel kapcsolatban („Varidase“). A szemgödri gyulladások eredményes gyógyítása részben az aethiologia mielőbbi tisztázásán alapul. Ebben pl. az újabb Rtg.-localisatiós eljárások, így a Rhese-féle módosítás, ferde felvételek is segítségünkre vannak. (Dann — Rubin—Birenbein—Austin). — Döntő azonban a korai bacteriologiai lelet, a kórokozók resistentialis viszonyainak és a gátló gyógyszerek ismerete. A sulfonamid, penicillin, streptomycin synergia (Knapp, Levinson. Scowen és Garrod), az újabb antibioticumok. így a Beissel, Pillát által javasolt aureomycin stb. alkalmazása és általában az antibioticumok kombinációinak még hatásosabb volta (hazai szerzők Nógrádit—U jvári—Mráz) egyre szerencsésebb viszonyokat biztosítanak számunkra. így minden reményünk meg lehet arra nézve, hogy a fent tárgyalt kezelési elvek szemmeltartása mellett sikerül (bár eseteink viszonylag kis száma miatt végleges számszerű következtetéseket levonni nem akarunk) ezt a ma is még kb. 15%-ban megvakulással, de 3— 5%nál már nem nagyobb mortalitással fenyegető megbetegedés gyógyítását még eredményesebbé tenni. összefoglalás 50 sulfonamiddal és antibioticumokkal kezelt acut orbitagyulladásos betegen szerzett tapasztalataink alapján megállapíthatjuk, hogy 1. A műtéti beavatkozás sok esetben elkerülhető, 2. A megvakulással végződő esetek száma a régebbi kb. 18%-kal szemben kb. 15%-ra, 3. a mortalitás a régebbi kb. 18%-kal szemben kb. 3—5%-ra csökkent. Irodalom Albrecht : Ztsclir. Laryng. 29, 512, 1950. — Axenfeld : Lehrbuch d. Augenkr. — Amsler—Brückner: Lehrbuch d. Augenkr. — Baron: Handbook of Antibiotics. — Beissel: Ref. Zentralbl. Aug. 59, 30, 1953. — Birch—Hirschfeld: Handbuch d. g. Augenhk. — Birch—Hirschfeld : Kurzes Handbuch d. g. Aug. — Boros—Vönöczky : Ophthalmologica 116, 177, 1948. —Oernikova : Veszt. Oftalm. 29, 23, 1950. —Oreutzbnrg : KI. МЫ. Aug. 121, 232, 1951. —Cornberg : Kl. Mbl. Aug. 121, 232, 1951. — Dann—Rubin—Birenbein—Austin: Am. J. Roentgenol. 70, 226, 1953. — Devoe : 94
