Szemészet, 1956 (93. évfolyam, 1-3. szám)
1956 / 2. szám
dűli lehetősége miatt nem volt keresztülvihető, de ezt Radnót fentebb említett kísérletei után nem is tartottuk döntő fontosságúnak. Az állatok a gyógyszeradagolás során és azután betegség tüneteit nem mutatták és bár súlyukat rendszeresen ellenőriztük, ebben értékelhető elváltozást nem észleltünk. A kísérlet során nyert tenzióértékek megerősítik v. Sallmann és munkatársainak macskáknál nyert értékeit és úgylátszik, hogy a hatás a szer mennyiségének növelésével emelkedik. A fent leírt kísérleteken túl néhány klinikai megfigyelésünk is ráterelte figyelmünket az ACTH szemtenzióra gyakorolt hatására. Kb. másfél év leforgása alatt három betegnél észleltünk ACTH kezelés mellett nagymértékben emelkedett szemnyomást. Azonban tekintettel arra, hogy secunder glaukoma, súlyos iridocyclitis, sympathiás ephthalmia esetekről volt szó, melyek localis cortisonkezelést is kaptak, az eseteket — bár más szerzők beszámoltak ilyenekről — nem tartjuk közlésre alkalmasnak. 1956 őszén azonban egy 17 éves férfibetegünknél olyan elváltozásokat találtunk, amelyeket értékelhetőnek, közölhetőnek tartunk. A beteg Besnier—Boeck— Schaumann-féle sarcoidosis miatt parenteralis ACTH kezelésben (Cortrophine) részesült, napi 25 E „chronikus“ dosisban. a szokásos preventív szabályok betartása mellett. A kezelés ötödik-hatodik napján a betegnél akinek és ezt hangsúlyoznunk kell — a kétoldali könnymirigyduzzanaton és az arc bőrjelenségein kívül más szemészeti elváltozása nem volt — megmértük a szemtenziót. T30 Hgmm-es eredményt kaptunk. Ezután 1—11/2 nappal fokozatosan kifejlődő vízretentio, oedema, szédülés, enyhe szívdobogás lépett fel. továbbra is magas szemtenzió mellett. A vérnyomás 100/65 Hgmm syst. nyomásról 120/80 Hgmm-re emelkedett. Az ACTH adagolásának beszüntetése után 48 órával a panaszok megszűntek és a szemtenzió ismét a normális : Т]* Hgmm értékre szállott le, a vérnyomás szintén az eredeti 100 Hgmm-es értékre süllyedt. Midőn a megismételt ellenőrző vizsgálatok (EKG, eosinophil szám stb.) után a betegnél újabb ACTH adagolást kezdtünk, a szemtenzió ismét kiugrást mutatott. Ezután perorális Hydro-Adresontherapiára térve át, a hatékonynak ítélhető legalacsonyabb dosis mellett a tenzió a felső határon van : T23 Hgmm. a vérnyomásérték 110/75 Hgmm. Összegezve eddigi tapasztalatainkat, bár az állatkísérletek eredményeit 30 го 10 Hgmm I. 2. ábra. A tenzióváltozás 3 E/kg pro die Cortrophine adag mellett 77
