Szemészet, 1956 (93. évfolyam, 1-3. szám)

1956 / 2. szám

ható. Ha ugyanis egyidős tiszta és borús lebeny acetylcholin tartalmát vizsgál­juk. megállapítható, hogy az elborult lebeny acetylcholin tartalma lényegesen kisebb, mintegy 1/3-a a tiszta lebeny acetylcholin tartalmának, jóllehet Escapini kimutatta, hogy a tisztán begyógyuló és elboruló lebeny reinnervatió­­jában egyforma idős átültetésnél nincs különbség. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a lebeny átlátszóságának megőrzésében idegeknek nincs szere­pük. Ha most figyelembevesszük azonban azt az általunk észlelt adatot, hogy a befogadó szaruhártyarész acetylcholin tartalma is erősen lecsökken a trans­plantatio után, akkor azonnal láthatjuk, hogy a trepannal eszközölt sebzés kihat az egész cornea területén az idegi functióra, az acetylcholin synthesisre. Jóllehet a befogadó cornea idegei morphologiailag épek, az acetylcholin­­synthesis erősen befolyásolt. Ennek figyelembevételével azt gondoljuk, hogy Escapini álláspontja, mely szerint az idegi ellátás nem játszana szerepet a lebeny sorsának irányításában, talán oda módosítható, hogy lehetnek esetek, amikor a lebenybe nőtt idegek acetylcholin-synthesise erősen korlátozott, az idegi functio ezen jellegzetes anyag felszabadítását illetőleg ledált és ennek kihatása lehet a beültetett lebeny sorsára. Fentebb láttuk, hogy a lebeny érzőreflexének erősödése lassan válik fiziológiás értékűvé, esetleg csak a máso­dik évben éri el a széli rész ingerküszöbét . Elképzelhető, hogy bizonyos esetek­ben ezen időpontig az ideg egyéb (fizikochemiai) teljesítménye is insufficiens, s ez a körülmény a heggyűrűvel is körülvett szaruhártyalebeny anyagcseré­jére nem közömbös, s az érzés kiesés az acetylcholin-synthesis zavarával együtt alapja lehet a discopathiáknak. Nem kívánunk messzebbmenő következtetéseket levonni az acetylcholin szerepét illetőleg, mivel annak az anyagcserében betöltött szerepét még pon­tosan nem ismerjük. Vizsgálataink eredményét csupán úgy értékeljük, hogy nem tartható kizártnak az összefüggés, mely a beültetett lebeny fiziko- vagy kolloidchemiai változásai és az acetylcholin-synthesis zavara között lehet, így a beültetett szaruhártya elborulásának eddig ismeretlen okai között rá­mutathatunk egyik lehetőségre. Úgy véljük, hogy az acetylcholin mennyiségi változásainak kimutatásával adatokkal szolgáltunk a transplantatio patho­­logiájához. összefoglalás Az átültetett szaruhártyalebeny életképességét, végső sorsát befolyásoló tényezők sokfélék. A technikai-mechanikai természetű okokon kívül az eredeti structura bizonyos elemei kicserélődésének gyorsasága, lehetősége, cellularis, humoralis, trophikus idegi és allergiás tényezők mellett szerepet játszanak a szaruhártya mucolyticus fermentjei, a hyaluronsav-hyaluronidase egyensúly zavara stb. Szerzők 30 nyúlon történt átültetés alapján a beültetett lebeny acetyl­cholin tartalmának kifejezett mennyiségi különbségeit tudták kimutatni a tiszta és elborult lebenyben, jóllehet egyidős lebenyekben morphologiailag a beidegzésben nem volt különbség. Az acetylcholin-synthesis az elboruló lebeny­ben kifejezetten korlátozott. Az acetylcholin mennyiségi változásának kimu­tatásával a beültetett szaruhártyalebeny elborulásának eddig ismeretlen okai között rámutatnak egyik lehetőségre. Irodalom Arató : Szemészet 4, 200, 1949. — Ascher : Zbl. f. Ophth. Í.5, 918, 1920. — Aurell : Acta Ophth. 32, 307, 1954. — Bábel: Ophth. 109, 1, 1954. — Boros—Takáts : Acta Ophth. 29, 499, 1951. — Escapini: Arch, of Ophth. 53, 229, 1955. — Fine: Arch, of Ophth. 53, 13, 1955. — F. P. Fischer: Arch. f. Augenheilk. 107, 295, 1953. — 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom