Szemészet, 1956 (93. évfolyam, 1-3. szám)
1956 / 2. szám
A pécsi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának közleménye (Igazgató: Boros Béla egyetemi tanát:, az orvostudományok kandidátusa) A* átültetett szariiliártyalebeny acetylcholin tartalmának vizsgálata BOROS BÉLA és TAK.ÍTS ISTViS Ha az átültetett szarulebeny életképességét, végső sorsát befolyásoló tényezőket kívánjuk kutatni, akkor egy nagyon szerteágazó problémacsoport vizsgálatához kell kapcsolódni. A keratoplastika eredményességének alapvető kérdése tulajdonképpen visszanyúlik arra a még most sem egészen tisztázott kérdésre, hogy mi történik az új környezetbe ültetett lebennyel. Tudvalevő, hogy e tekintetben sok vita hangzott el, hogy vajon végeredményben felcserélődiV-e, vagy változatlanul él tovább az eredeti structúra. Salzer, Bonnefon. Lacoste. Löhlein szerint a stromasejtek elpusztulnak és a befogadó szaruhártya elemeiből pótlódnak. Fuchs, Imre, Castroviejo álláspontja szerint nincs felcserélődés. Ügy látszik, hogy az utóbbi kutatások alapján e két ellentétes felfogás közeledett egymáshoz. Általában a rutinszerű szövettani kontrolivizsgálatok szerint minden esetben elpusztul az epithel és endothel, nem cserélődik ki а Волмпапп-hártya, defektusai hámmal v. kötőszövettel pótlódnak, a Descemet-hártya is változatlan, kivételesen újra képződik. A szaruhártya stromája változatlan marad, ellenben a stromasejtek kicserélődnek. A klinikai siker nagyban függ attól, hogy ez a megújulási folyamat milyen gyorsan történik. Ez viszont a befogadó szaruállomány állapotával arányos és lényeges, hogy a rendszerint különböző mértékben heges környezetben mennyi normális corneasejt van. mely a lebenybe burjánzik. 11a a környezetben igen kevés normális működésű sejt van. a cornea metabolikus aktivitása csekély, a lebeny - miután anyagcseréjéhez a szükséges elemeket nem tudja felvenni — legfeljebb egy-két hétig szokott tiszta maradni. Látszólag ellene szólna ennek, hogy keratitis parenchymatosa után sokszor eléggé heges szaruhártyába ültetett lebeny tartósan, tiszta marad. Azonban mint azt Imre is megállapítja, a parenchymás keratitisnél nem valódi szövetszétesés utáni hegesedésről van szó. hanem kolloidchemiai átalakulásról, mely esetleg reversibilis. Hogy ez tényleg így lehet, azt megerősíti az a tény, hogy Filatov szerint konzervált, különösen lamellaris lebeny átültetése után a heges környezet is fel tisztulhat. Ezt magunk is észleltük egy esetben, melynek felvételét bemutatjuk (1. ábra). Schrrschewszkaja formaiinnal kezelt cornealebenyt, ennek ellenére sikeres átültetést végzett. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy a formalin hatására elhalt szövetelemeket a környezet pótolja. Ügy látszik azonban, hogy a szövettani rutinvizsgálatok nem megfelelőek a kérdés eldöntésére. Maumenee és Kombiueth tripánkékes kísérletei meggyőzőbbeknek látszanak, melyek eredményét összefoglalva, a szerzők megállapítják, hogy a stromasejtek többsége vább él. bizonyos mértékű pótlás van a befogadó cornea keratoblastjaiból. Ezek szerint részleges degeneratio és reparatio után él tovább a beültetett -zaru hártyalebeny. A szaruállomány kicserélődésének, felújulásának kérdésén kívül még sok tényező játszik szerepet a lebeny sorsának alakulásában. A műtéti technikai 49
