Szemészet, 1956 (93. évfolyam, 1-3. szám)

1956 / 1. szám

Az egészséges controllok közül kettős féregfertőzött egy sem fordult elő. A II. táblázat a féregfajok megoszlását szemlélteti. Csoport Féregfajok Absolut számban Százalék­ban I. Trachomások egyfajta ... 121 Kettes 28x2 .......................... 66 Triohuris trichiura Hymenolepis ........... Enterobius ..............., Tenia............................ 135,0 27.0 12.0 3,0 76,3% 15,2% 7,0% 1,5% 177 177,0 100,0% II. Egészséges controll Trichuris trichiura . . Hymenolepis ............. Enterobius ................. 34,0 9.0 3.0 73,9% 19,6% 6,5% 46 46,0 100,0% A II. táblázatból kitűnik, hogy a trachomás és az egészséges controllok féregfajtái megoszlásában lényeges eltérés nincs, mindkét csoportnál a trichu­­ris trichiurás fertőzés a domináló és nem mondható, hogy valamely féregfajta különösen felelős volna a trachoma fenntartásáért. A kettős féreggel fertő­zött 28 esetben : 10 egyénnél trichuria és enterobius ; 18 egyénnél pedig trichuris és hymenolepises vegyes fertőzés állt fenn. Ha a két szemben állított csoport (trachomás és egészséges) tagjaink általános hygienikus életviszonyait vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a 294 trachomás közül : 5 (1,7%) igen rendezett általános hygienikus viszonyok között élt ; 140 (47,6%) életviszonyaiban egészségügyi kifogás merült fel ; 149 (50,7%) tag pedig gyógypedagógiai, illetve nevelőintézeti elhelyezésű volt. A 250 egészséges controll-tagból igen rendezett általános hygienikus viszo­nyok köz élt 25 (10%), 50 (20%) tag életviszonyaiban egészségügyi kifogás merült fel ; míg 175 (70%) egyén élt gyógypedagógiai, nevelőintézeti és kollégiumi elhelyezésben. Ezen taglalásból is világosan domborodik ki az az ismert tény, hogy a trachoma szoros összefüggésben van az általános hygienikus életviszonyok­kal és ezt a parallelizmust a féregkutató vizsgálataink eredményei is megerő­sítik. A további statisztikai részletezést (vizsgálataink életkori, nem megoszlási •és elhelyezési adatainak ismertetésével) nem folytatom, mert valamennyi részletadat is mind azt mutatja, hogy a szemben állított két csoport százalékos arányai nagyjából megegyezőek. — Általában a bélférgesség előfordulásának statisztikai számadatai nagyon eltérőek (3). Gromasevszkij az általa vizsgált lakosság féregfertőzöttségét 60%-ban állapította meg. Bartha és Szenes iskolás gyermekeknél végzett vizsgálataik kapcsán 42—55%-os féregfertőzöttséget találtak. Zoltai (4) az enterobius (cérnagilisztás) fertőzöttséget iskolás gyerme­kek között 40—50%-ra teszi. Mi 35,8%-os bélférgességi előfordulást találtunk. Lőrinc vizsgálatai felnőtteknél átlagosan 2%-os, fertőzöttségről számol be, mi 16-tól felfelé 4%-os bélféregpete-positivitást kaptunk. Scherer 500 egyén (katona) (3) egyszeri vizsgálatánál 7%-os positivitást kapott, míg a kórbonc­nokok szerint 10%-os az átlagos féregfertőzés. — A pontosság szempontjából 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom