Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)
1955 / 2. szám
Legelterjedtebb módszer egy összesodort és kihúzott vattaszállal érinteni a corneát, s ezáltal a pislogási reflexet kiváltani. Sajnos ez a módszer igen sok hibaforrással rendelkezik, s azonos körülményeket a vizsgálat ismétlésénél nem lehet elérni. A cornea (c.) érzékenység mérésének első tudományos célra is alkalmazható vizsgálati metódusát Molter és Fuchs 1878-ban ismertették. Megfelelőbb, és ma is használatos mérési módszerét v. Frey 1894-ben mutatta be Leipzig - ben : 2—4 cm hosszú szőrszálakat erősített egy 8 cm hosszú fa pálca végére, és így érintette a szőrszálakat a с.-hoz. Azt a nyomást, melytől a szál éppen meghajlik, az ingerlő szál „erejének“ nevezte. A gyakorolt nyomás nagysága nagy mértékben függ a szál keresztmetszetétől. Ezért a szál görbítéséhez szükséges nyomás (grammokban) és az érintett felület nagyságának (mm2) hányadosa a szál „nyomásával“ egyenlő. Mivel két azonos nyomású, de különböző átmérőjű szálnak nem egyenlő az ingerlő hatása, — nagyobb felület hatásosabb — ezért a szál keresztmetszete helyett a szál radiusát (mm-ben) számolta, s így az értékeket g/mm-ben kapta meg, s ezt a szál „feszülésének“ nevezte, így azonos értékű hajszál azonos fiziológiai értéket mutatott. Általában azonban a g/mm2 érték megadása használatos az irodalomban. Egy másik fogalom, melyet Schröder vezetett be, az „érzékenységi index“, melyet akkor kapunk meg, ha a vizsgált pontok számával megszorozzuk az érzékenységi pontok számát. Engbaek méréseket végzett annak megállapítására, hogy az évszak milyen mértékben befolyásolja az ingerlő szál súlyát és hosszúságát. A januári és augusztusi súly között 10% különbséget talált, a levegő nedvesség tartalmától függően. Marx vizsgálatai szerint a hőmérséklet és rugalmasság között is szoros összefüggés van. Griessbach és Stransky úgy módosították v. Frey módszerét, hogy egy acéldrót végére erősítették az ingerlő szálat. Az acél drótot egy csőben előre lehetett tolni, s így az ingerlő szál hosszát tetszőlegesen lehetett megváltoztatni. Az eszköz hátránya, hogy hosszú szál esetén a kéz kis remegése miatt a c.-n elmozdul az ingerlő szál vége, míg rövid szál esetén előbb a csőben lévő szálrész hajlik meg. Björk vizsgálatainál 20 db.-ból álló Frey-féle szőrsorozatot használt, melyek 30-tól 2500 mg-nyi nyomásnál görbültek meg. Nehézkessé tette a vizsgálatot a szőrszálak állandó cserélése, valamint, hogy ugyanazt a pontot másik szállal már nem lehetett ingerelni. Problémát okozott, hogy minden szálnak más volt az átmérője, s így változó nagyságú c. felületet ingereltek. Nem változtatott a vizsgálati módszeren Thunberg újítása sem, aki szőrszálak helyett finom üvegszálat használt. Tosti és Leonardi fémszállal érintették a c.-t, mely egy mérleg egyik karja, míg a másik karon kis súly eltolásával szabályozták az acélszál nyomását 15—250 mg 94