Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)
1955 / 2. szám
Ekkor arra gondolva, hogy az évszak változása is befolyásolja a kísérleteket, 1954. III. 30-án újabb 5 állatnál végeztük el a műtétet. A várakozásnak megfelelően ismét azt tapasztaltuk, hogy ahol a legvértelenebb a műtét (71), a tensio már napok múlva 35, sőt 41 Hgmm-re emelkedett. Sajnos, ez a nyúl a megfigyelés 19. napján elpusztult (3. ábra). Annak eldöntése végett, vajon a vegetatív idegrendszernek milyen szerepe van az így előidézett tensioemelkedésben, kísérleti sorozatunkban a bal here denerválásával elért szemnyomásemelkedést sympathomimetikus (Sympathomim), illetve sympatholytikus (Hydergin) anyagok intramuscularis befecskendezésével próbáltuk befolyásolni. 3. ábra. Megfigyeléseink a következők : Négy kísérleti nyúl reggel és délután ]/2—1/2 amp. Sympathomimet kapott i.m. Naponta délelőtt 11—12 között mértük a tensiot. Három nyúlnál a negyedik naptól kezdve a jobb szem tensiója állandóan 30 Hgmm fölött volt, egynél 41 Hgmm-re, egynél (65) fokozatosan 52 Hgmm-re emelkedett (4. ábra). A negyedik nyúl — amelynél műtét közben vérzés volt — a műtét után sem mutatott jelentős nyomásemelkedést (26 Hgmm) és az injectiók hatására sem változott a tensio. Az injectiók elhagyása után a tensio ismét alacsonyabbá vált, de a normális fölött (26—30 Hgmm )maradt. A négy nyúlból egy elpusztult, a megmaradt három nyúlon 6 hónap múlva a kísérletet a következőképp ismételtük meg. Kettő naponta kétszer ]/2—]/2amp. Sympathomimet, egy pedig J/2—’/2 amp Hydergint kapott i.m. A szemnyomást az injectio adása után 15 és 60 perc múlva mértük. £ 50-40-30 20 10 65. sz. Sympathomim \ \ \ l l t I l I i i I 1 2 3 k 5 6 7 в 9 10 11 12 13 /* 15 Napok 4. ábra. 71
