Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)
1955 / 2. szám
A közölt vizsgálati eredmények ráirányítják a figyelmet gyakorlati jelentőségű kérdésekre is. Vannak ugyanis olyan megfigyelések, miszerint bizonyos szemészeti gyógyszereink hatásváltozása, akár a szövetek helyi, akár a vér ionkoncentrációjában beálló eltolódásoknál jelentkezik. így pl. KarbowsJci (12. 13) úgy véli, hogy az adrenalin sympathicus izgató hatása akkor jön létre, ha a vér Na/Ka viszonya rendes. Ha a kálium mennyisége túl nagy, akkor az adrenalin miosist okoz. Ha ilyen esetben NaCl-iontophoresis előzi meg az adrenalin-iontophoresist, akkor a pupilla tágul. Az adrenalin tágító hatását fokozza a CaCl2. Karbowski ezen megfigyelése jó összhangban van a mi eredményeinkkel, amennyiben egyes gyógyszerek hatásváltozásának vizsgálatánál egyformán fontosnak látjuk a Ca-ion szerepét. Az ionalis változások jelentőségét bizonyítják más észlelések is. így pl. ferro-ionoknak a szembe juttatása az adrenalin, privin, eserin. acetylcliolin. atropin, scopolamin és cocain hatását, valamint a sympathicus ingerállapotot erősen gátolja. (Szilágyi és Háihn (14). Feltételezhető, hogy a ferro-ionok kis adagban akadályozzák az említett szerek sima izomsejtbe való bejutását, nagy adagban magának a sejtnek reactios készségét befolyásolják. Francois és Philips (15, 16) azon közlését, hogy keratitis parenchymatosás szemen az adrenalin pupillaszűkítő hatását figyelték meg, majd gyógyulás után adrenalinra a pupilla tágul s hogy az adrenalin megfordulást a csarnokvíz calcium tartalmának fokozódásával, illetve hyperkalcaemiával magyarázzák, szintén érdekesnek tartjuk. De nem tudjuk megerősíteni azt, hogy az adrenalin hatásváltozás a calcium ion felesleggel jelentkezne. Mi emberi szemen gyulladásos körülmények között (iritis) ugyanolyan adrenalin megfordulást észleltünk, mint kísérleti oxalattal előidézett iritisnél, amikor a szöveti calciumot lekötöttük. Francois és Philips állítását nem tudtuk megerősíteni állatkísérletben sem, amikor magas calcium adagokkal kezelt macska húskészítményén 20 mgr%-os vércalcium mellett (normalis 14.1 mg%) adrenalin megfordulást nem kaptunk. Véleményünk szerint tehát az adrenalin reversio inkább a szabad calcium-ion mennyiség csökkenésével függ össze. Karbouski kísérletei szerint is a calcium felesleg fokozza az adrenalin sympathikoton hatását, a pupilla jobban tágul. A továbbiakban kísérleti iritisekkel foglalkoztunk különös tekintettel arra, hogy elsősorban a sympathicus denervatio hatását ellenőrizzük az előbbiekben ismertetett pharmacologiai hatásváltozások felhasználásával. 30 esetben egyoldali sympathicus denervatiot végeztünk macskákon. Felhasználva a natrium-oxalat azon tulajdonságát, hogy csarnokba juttatva sz i V ár V ánv h ár ty agyi 111 ad ást okoz 0,2—0,4 ccm 1%-os steril oldatba adtuk az állatok szemeibe. Egy nap múlva kifejezett sero-fibrinosus iritis keletkezett. A két oldal között az iritis fokát illetőleg klinikailag különbség nem látszott. A szivárványhártyák sphincterét izoláltuk és ellenőriztük, vájjon mutatkozik-e különbség a megfordulás jelenségében. A nem denervált oldalon i 0 5 és 10~~6 hígítású adrenalinra a szokásos elernyedés helyett kontráét iót kaptunk. A megfordulás több esetben megismételhető volt, (5. ábra). A sympathicus resecált oldalon adrenalin megfordulást nem lehetett előidézni, a sphincter a szokásos módon elernyedt, (6. ábra). Van adatunk arra, hogy emberi, endophthalmitisben megvakult enucleált szemből nyert sphincteren is megvan az adrenalin megfordulás. Állatkísérletekben a sympathicus denervatio oldalán а Cannon-féle túlérzékenységgel számolva nagyobb higítású adrenalint adtunk. Megfordulást egy esetben sem kaptunk. A histaminhatást vizsgálva a következőket láttuk : a denervált oldalon az iritises sphincter-készítményen a negatív fázis elmaradt, csakúgy, mint a kont66
