Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)

1955 / 1. szám

A Budapesti Orvostudományi Egyetem II. ss. Szemklinikájának (igazgató: Nónay Tibor egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa) közleménye Félszemes aphakia javítása kontaktkagylóval SYÖRFFT ISTVÁN A félszemes szürkehályog operálása — jó visus esetén a másik szemen — optikai vonatkozásai miatt sokáig vitatott problémája volt a szemészeknek. Még az utóbbi években is hallhattunk olyan nézetet, hogy az ilyen hályogos állapotot legokosabb nem megváltoztatni (Cowan), mert a monoc. aphakia korrekciója nem kielégítő, s az operált aphakiás szem homályos képe néha egyenesen zavarólag hat az ép szem látására. Valóban a kontaktkagyló meg­jelenéséig a kétszemes együttlátás ilyen esetekben nehezen, legfeljebb csak a komplikált anisometrop szemüveggel volt megoldható. Az aphakiás szemre alkalmazott kontaktkagyló azonban olyan szerencsés optikai viszonyokat teremt, mely a fusiónak, valamint a két szem együttes látásának igen kedvez, s a tapasztalatok is azt mutatják, hogy gyakorlati alkalmazása a binocularis látás helyreállításának a kérdését nagy mértékben előrevitte. A monocularis aphakia rendes szemüveggel nem javítható. Ennek optikai magyarázata az, hogy az aphakiás szem korrekciója esetén a szem + szemüveg­­lencse optikai rendszer fősíkja előrevándorol a szem eredeti fősíkjához képest, focustávolsága megnő, ennek következtében a retinális kép is 25—30%-kal megnövekszik, nagyfokú aniseikonia lép fel, mely zavaró diplopiát okoz s a fusiót lehetetlenné teszi. A szem kontaktkagyló optikai rendszer fősíkja jóval kevésbé tolódik előre, így a keletkező aniseikonia is jóval kisebb fokú (3—6%), s mivel ez a normális tolerantia határán belül van, a fusiót az esetek javarészében nem zavarja meg. Elvileg — de gyakorlatilag is — még ez a kis aniseikonia is meg­szüntethető, ha az ép szemet egy kontaktkagylóval 3,0 D. hypermetroppá tesszük, s ezt a szem elé helyezett + 3,0 D.-ás szemüveggel korrigáljuk (Boeder). Ez kb. 4%-kal megnagyítja az ép szem retinális képét, s ezáltal teljes iseikonia jön létre. A monoc. aphakia hályogüveggel történő korrigálása ezen felül azért sem lehetséges, mert a két szem tekintési szöge folyton változik, mivel összfény­­törésük különböző, s a szemüveglencse a rajta áthaladó sugarak irányát másképp téríti el középen, mint a szélein, minekfolytán a nézővonalak irányítá­sában állandó zavar áll elő. Kagyló használata esetén a nézővonalak oldalra­­tekintéskor is éppúgy viselkednek, mint ép szempár esetén. A féloldali aphakia kagylóval történő javításának legfőbb előnye a két­szemes látás helyreállítása. De ezen túlmenően magának a kagylónak a tulaj­donságai is nagymértékben előnyössé teszik alkalmazását. Kagylóval a szem külsőleg teljesen ép benyomást tesz. Elmarad a vastag, nehéz hályogüveg fel­tűnést keltő hatása. A kagyló nem párásodik, nem eshet le, nem törhet el, a látótetret nem korlátozza, tehát csaknem minden tekintetben helyreállítja a régi állapotot. Még a tolerantia tekintetében is az a tapasztalat, hogy a hályogoperált szemek a kagylót az átlagosnál jobban tűrik, amit a cornea idegeinek műtét által bekövetkezett sérülésével hoznak összefüggésbe. Egy problémát azonban a kontaktkagyló sem tud megoldani, s ez az aphakiás szem accomodatiója. Ha a monoc. aphakiást távolra korrigáljuk, amint közelebb eső tárgyra tekint, ép szemével tisztán látja, mivel accomodál, aphakiás szemével azonban annál homályosabban, minél közelebb esik a 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom