Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)
1955 / 2. szám
Löwenstein szerint a záradékok 30—40 szomszédos hámsejtben vannak, azután nagy távolságra megint nincsenek (10). Csoportjaik főleg a csomók felett vannak, melyek toxinjuk hatására létrejött reakciót képeznek (Micsui, Окатит (11). Ezért diagnosztikus célra hámkaparékot a csomók felett kell venni. A H. P. Z. másik jó lelőhelye a hulbaris kötőhártya pannussal szomszédos része (Taboriski). A klasszikus Giemsa festést különböző, a záradék biokémiájára támaszkodó eljárások igyekeznek kontrasztdúsabbá tenni. A készítményt, a matrix és záradék savi, bazofil jellegére való tekintettel különböző híg savakkal kezelik, melyek csak a záradékból nem vonják ki a methylenkéket. (Lindner és W. 0. szakértő biz. : 1/2% ecetsav; Macchiavéllo: bázikus fuchsin-citromsav-methylenkék; Poleff festési eljárása : lángfixálás után V2% citromsavban oldott 1% methylenkékkel festés három percig). Más eljárások a matrix glikogéntartalmára való tekintettel jódot alkalmaznak (Rice, Lindner, Lestoquard), Brand toluidinkéket ajánl, Bodian a Giomsával festett készítményt színszűrőüvegen keresztül vizsgálja. A kérdés fontosságát mutatja, hogy a festési eljárásokkal a nemzetközi szakértőbizottság is foglalkozott. Hogy a záradék maga a kórokozó halmazának, telepének tekintendő, azt más vírus, így a lymphogranuloma inguinale, a psittacosis vírusával való analógián kívül valószínűvé tette az a körülmény, hogy a trachomás anyag majomra való fertőzőképessége a záradékok számával arányos (12) és hogy a trachomát gyógyító sulfamidok és antibioticumok a záradékokat elfajulási jelenségek után eltűnésre kényszerítik (Bietti, Thygeson). A bizonyítás szükségszerű lépései voltak : 1. a záradék élő voltának bizonyítása tenyésztéssel; ez egyben a kutatáshoz szükséges dúsabb virus-suspensiók előállításának egyik útja. 2. A vírus tulajdonságainak lerögzítése, izolálása, tisztítása, 3. a tenyésztett és izolált virus kórokozó voltának bizonyítása visszaoltással, 4. csak ezután következhetett annak vizsgálata, hogy más tulajdonságokkal bíró kórokozó nem hozhat-e létre trachomát. 1. A virus tenyésztésének egyik, úgy látszik nehezebb útja a szövettenyésztés; a szovjet Rumjancev és Levkojeva első pozitív kísérletei utón főleg Poleff (13) foglalkozott eredményesen a trachoma-virus szövettenyésztésben való szaporításával, kidolgozva a folyékony közegben való tenyésztés technikáját és legelőnyösebb feltételeit, melyek közé tartozik, hogy a szövetek csökkent életjelenségek, az ún. vita minima körülményei közt legyenek, kevés vagy semmi embryo présnedvet (konstrukciós közeget) kapjanak. A szövet, melyen a vírust tenyésztette, kezdetben maga a trachomás kötőhártya, illetve pannus volt, később nem trachomás cornea és irisszövet, sőt más állati embryonális szövet, így tyúkembryo lépe, melyben csomóképződést észlelt. Neki is, valamint a hozzá hasonló módszerrel dolgozó Micsui-nak (11) és Macchiavellonak(14) is sikerült később a vírust visszaoltani. Barsky, Grom és Croissant (15) más, (ún. membrán-) módszerrel dolgoztak. A szövettenyésztésnél jóval dúsabb eredményt hozott az embryonált tyúktojásban való tenyésztés ; az oltás kezdetben Burnet szerint, chorioallantoisban történt (Cuénod—Nataf—Burnet—Cabarro : hámgyöngyök és arborisatio), de a legjobbnak a szikzsákba, a tojássárgájára való oltás bizonyult (Сох-féle módszer). E módszerrel tudott létrehozni először Macchiavéllo (14) dús virus-szuszpensiót; míg filtrált emberi anyaggal tojás oltása nem sikerült, a szikzsákból nyert anyag már olyan virusgazdag volt, hogy filtrálás után is alkalmas volt továbboltásra, visszaoltásra. Cox-féle módszerrel dolgoztak Stewart és Badir is (16) váltakozó tojás-majom-passageokkal fokozva a virulentiát, filtrálást közbeiktatva. A szövettenyésztési és tojásra oltási módszer egyesítését Goodposture— Anderson módszere szerint, chorioallantoison való szövettenyésztést ajánl Kirber (17). 2. A virus szaporítása során, főleg Macchiavéllo tojás-kísérleteiben alkalom nyílt a virus fejlődési cyclusának tanulmányozására, igazolva és kiegészítve az emberi pathologiából ismeretes morphologiai pillanatfelvételek egymásutánját. A szervezetben is előforduló szabad bazofil kezdeti test a sejtbe 117
