Szemészet, 1955 (92. évfolyam, 1-3. szám)

1955 / 2. szám

Ezen anatómiai adatok azonban még nem elégségesek a vestibularis, blepharoclonust kiváltó szerepének a tisztázásához. Ezek az anatómiai adatok csak különféle felfogásokra jogosítanak. Természetesen az első feltevés — tekintettel a peripli, facialis és acusticus anatómiai helyzetére — az, hogy az átkapcsolódás peripheriásan történik. Ez ellen szól először az is, hogy csak a m. orbicularis oculi clonicus görcsét látjuk, mely isoláltság peripheriás facialis izgalomnál lehetetlen. Tetszetősnek kínálkozna az a feltevés is, hogy hideg vízzel történő kalori­­zálásnál a külső hangvezető egyik érző idege a n. auriculotemporalis (III. trig, ág) izgalma áttevődne a n. facialisnak a m. orbicularis oculi-t beidegző ágára. Erre azonban semmiféle támpontunk nincs, mert a n. auriculotemporalis, ha összeköttetésbe is kerülne a n. temporofacialissal, feltétlenül kiváltaná nem­csak a m. orbicularis oculi, de a szájfacialis rángását is — ami az általam közölt esetekben sohasem következett be. Ez ellen a feltevés ellen szól az a körülmény is, hogy egy esetünkben (15) forgatással is vizsgáltunk és a heves blepharoclonus akkor is kiváltható volt. Egy esetünkben pedig a kalorizálás alatt szünetelt a heves sp. blepharoclo­nus (29). Az általam az irodalmi adatokban említett ,,facialis nystagmus“ fülfecs­­kendezésnél, a facialis mindhárom peripheriás ágára vonatkozott. A másik lehetőség lenne az oblongatabeli átkapcsolódás, annál is inkább, mert vannak szerzők, akik azt állítják, hogy a nucleus triangularistól közvetlen idegfonatok jutnak az oblongatabeli facialis maghoz. Ez a feltevés éppúgy elesik, mint az első, mert egyetlen esetben sem láttam blepharoclonus mellett a facialis többi ágára kiterjedő izomrángásokat. Szentágothay vizsgálatai világosságot derítenek erre a kérdésre. Szent­­ágothay megállapítja, hogy a nucleus-interstitialis Cajal ingerlésekor a függő­leges irányú szemmozgásokon kívül az azonos oldali szemzáró (orbicularis oculi) és homlokizonmiozgások is figyelhetők meg, és a mag roncsolása után a facialis mag oldalsó részében — amely rész vizsgálatai szerint a szemkörüli izomzatot idegzi be — nagyszámban észlelhetők elfajulásban levő tengely­fonalak és synapsysok. Ebből következik, hogy a n. interstitialis Cajal nem­csak a függőleges szem­mozgások subcorticalis központja, de egyúttal a szemkörüli (m. orbicula­ris oculi) izmok, valamint a homloki mimikái izom­­zatnak is subcorticalis rendező központja, mely a szemmozgások és mimi­kái mozgások együttes­­ségét okozza. A. n. vestibularis és n. facialis anatómiai kapcso­lata a nuci, interstitialis Cajal-lal —- sematicusan. (Szentágothay után): l=az arcizomzat kérgi mezője 2 = Nucl. Cajal 3 = nuci. n. facialis 4 = a n. vestib. össze­köttetése a nucl. Cajallal 108

Next

/
Oldalképek
Tartalom