Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)

1954 / 1. szám

Összefoglalás Toxoplasmosis egyik esetében debilis betegen végzett rutin szemfenéki vizsgálat állapította meg a diagnosist. A család valamennyi tagja toxoplas­­mosisban szenvedett, de szemfenéki elváltozások nélkül. A második esetben tbc.-re emlékeztető szemfenéki elváltozás bizonyult toxoplasmosisnak a posi­tiv Sabin Feld mann reactio alapján. A laboratóriumi vizsgálatokat az OKI végezte. Irodalom Petényi G. és Nónay T. : Orvosegyesületi bemutatás. 1949. — Focher : Gyermek­­gyógyászat. 1952. 2 : 39. — Kulin—Fazekas—Nikodémusz : Orvosi Hetilap 1952. 93 : 20. — Leichner és Szepes : Orvosi Hetilap. 1951. 92 : 124. — Csermely : Orvosi Hetilap. 1953. 94 : 1052. — Zoltai és Csaba : Népegészségügy. 1953. 34 : 331. — Tünk­kor st: Toxoplasmosis. Leiden. 1948. Веинштеийн Павел: Два случая токсоплазмоза. В одном случае токсоплазмоза диагноз установили при исследовании глазного дна у дряблого больного. Все члены семьи страдали токсоплазмозом, но без изменений глаз­ного дна. Во втором случае напоминающее туберкулез изменение глазного дна оказалось токсоплазмозом на основании положительной реакции Шацин-Фельдмана. Лабораторные исследования проводил Мед. Исслед. Институт. Pál Weinstein: Über 2 Fälle von Toxoplasmose. In dem einen Fall von Toxoplasmose wurde die Diagnose beim debilen Kranken anlässlich der rutinmässigen Untersuchung des Augengrundes gestellt. Auch alle übrigen Mitglieder der Familie waren an Toxoplasmose erkrankt, jedoch ohne Beteili­gung des Augengrundes. In zweiten Falle mit tuberkuloseverdächtigen Veränderun­gen des Augengrundes hatte der positive Ausfall der Sabin--Feldmann'sehen Reak­tion die Toxoplasmose erwiesen. Die Laboratoriumsuntersuchungen wurden im Lan­desinstitut für Hygiene ausgeführt. A budapesti Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinikájának közleménye. (Igazgató : Nónay Tibor egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa) Vezetéses érzéstelenítés szemészeti műtétekhez írta: EKÖSS S.Í5DOK és KOKCHM.ÍKOS IMRE A fájdalom megszüntetése, ill. csökkentése fontos orvosi ténykedésünk és kötelességünk. A szemészek közül a fájdalom elleni küzdelemben elsősorban Koller nevét kell megemlítenünk, aki — 1884-ben — először alkalmazta gyakorlatban a cocaint, amit Wähler 1860-ban állított elő. A szem és környékéről a fájdalmat — a vegetatív idegrendszer közre­működésével — a trigeminus I. és II. ága közvetíti. A szem egyes részeinek érzékenységi sorrendje Blaslcovics szerint hozzá­vetőlegesen a következő : sugaras test, szaru érintésre, szaru kaparásra (köze­pén), látóideg (a közvetlen mellette futó ciliaris idegek miatt), belső szemzug, könnytömlő, szemhéjszél, külső szemzug, csonthártya, az izom meghúzása,' szaru széle, pillaváz, szemhéj bőre, szivárványhártya, kötőhártya, izom met­szése, zsírszövet, érhártya, Tenon-tok, inak, ínhártya. A retina, lencse és üvegtest érzéketlen. A szem és környéke műtétéinél mindinkább nagyobb teret, hódít a veze­­téses érzéstelenítés. Az érzéstelenítő oldatot az idegtörzsbe, vagy közvetlenül fölé kell fecskendeznünk ; néhány perc múlva az ideg által ellátott terület 87

Next

/
Oldalképek
Tartalom