Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)

1954 / 1. szám

A Budapesti Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemklinikájának közleménye. (Igazgató: Radnót Magda egyetemi tanár, az orvostudományok doktora.) A ductus deferens lekötésének és a here denervatiójának hatása az intraocularis nyomásra írta : RADNÓT MAGDA, ORBÁN TIBOR éslfj. BÁRKÁNY BÉLA 1943 óta több közleményben foglalkoztunk a gonádok jelentőségével az intraocularis nyomás szabályozásában. Kísérletileg kimutattuk, hogy castratio csökkenti az intraocularis nyomást, féloldali castratio az ellenkező oldali szem hypotoniáját idézi elő. A herék röntgenbesugárzása is csökkenti a tensiót. A ductus deferens lekötésével is végeztünk kísérleteket, azonban ezekben a vizsgálatokban az ellenkező oldali szemen csupán nagy nyomásinga­dozásokat tudtunk előidézni. Az első vizsgálatainkban csupán néhány napig, vagy 1—2 hétig figyeltük az állatok intraocularis nyomását. 1952-ben ductus deferens lekötése után már hosszabb ideig észleltük az állatokat és két esetben tartós nyomásemelkedést észleltünk. További vizsgálatainkban tisztázni kívántuk, hogy a gonadok idegellá­tásának megváltozása befolyásolja-e az intraocularis nyomást és a ductus deferens lekötése, vagy csupán az idegeken történő beavatkozás befolyásolja-e a tensiót. Ezek a kísérletek nemcsak eddigi kísérleteink, hanem bizonyos klinikai észlelések alapján is felmerültek. A petefészkek eltávolítása általában hypo­­toniával jár, a röntgencastratio. viszont nyomásemelkedéshez vezethet, sőt glaukomával is járhat. Az uterus eltávolítása után, ha az ovariumok benn- ■» maradnak, tensioemelkedés léphet fel. A Frankenhauser ganglion ingerlése tensioemelkedést okoz. Egyik kísérletsorozatban lekötöttük a ductus deferenst és ügyeltünk arra, hogy az ereket lehetőleg ne sértsük meg. Egy másik kísérletsorozatban csupán az idegek átmetszését végeztük a ductus deferens és erek épségben maradtak. A kísérleteket ivarérett nyulakon végeztük, amelyeknek tensioját a kísérletek előtt napokig mértük. A ductus deferens lekötése után a tensio az ellenkező oldali szemen magasabb volt, mint a lekötés oldalán, ez az emelke­dés kivétel nélkül valamennyi esetben bekövetkezett (1. ábra). Egy másik kísérletsorozatban a nyúlon a ductus deferens és erek megkí­­mélésével az idegek átmetszése, vagyis a here denervatioja történt. A beavat­kozás után napokkal, illetve hetekkel az ellenkező oldali szem nyomása maga­sabb lett. A tensio azonban időnként csökkent, majd ismét a normális felé emelkedett. 1944-ben észleltünk először féloldali glaukomát nyúlon, amelynek ellen­kező oldali petefészke sorvadt volt. Ez az állat nagymértékben lesoványodott. 1953-ban észlelt ductus deferens lekötésével kapcsolatos ellenkező oldali tensioemelkedést mutató nyúlunk elhízott. Ezek a megfigyelések alátámasztják Hetényinek azt a felfogását, hogy az elhízás és lesoványodás tulajdonképpen ugyanezt a regulatiós zavart jelenti. Szemészet 4 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom