Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)
1954 / 2. szám
ínjectió után, a vérsejtsülyedés stb. A tuberculin próba értékére vonatkozóan eltérők a vélemények, így Velhagen, Gasteiger tagadják a tuberculin diagnostica értékét szembetegeken, ugyanakkor Thiel szerint ez nem csupán a gyermekkorban, hanem felnőtteken is jelentőséggel bir .Újabban az idült uveitisek egy részét allergiás- hyperergiás gyulladásnak tartjuk, amelyeknek keletkezésében idegi tényezők is szerepelnek. Gasteiger szerint a gócokból kiinduló ingerek feltehetően a vérereket kísérő vegetatív idegeken át hatnak. A streptococcus vaccinával történő desensibilizatióra egyesek a legmegfelelőbbnek az intravénás adagolást tartják a tuberculinnal ill. a brucella vaccinával pedig a subcutan, Ш. intracutan oltást. Magam a legjobb hatást az intracutan végzett desensibilizatiótól láttam. Úgy látszik a bőrbe adott antigén a legkevésbbé veszedelmes. Óvatos adagolás mellett szemen alig láttunk góc-reakciót. Bár a legtöbb szerző az antihistamin anyagoktól csupán a szem külső allergiás megbetegedéseiben látott feltűnő eredményeket, egyes tisztázhatatlan kórokú uveitisekben mégis láttunk kedvező hatást helső adagolásától. Azt gondoljuk csak hasznos lehet, ha ilyenkor is kísérletet teszünk velük, más gyógyszerek alkalmazásával egyidejűleg. A glaukoma és allergia kapcsolatainak kérdésében eltérőek a vélemények. Kraupa írta le a glaukoma allergicumnak ismert kórképet, amelyhez hasonlót mi is észleltünk. Ezzel szemben Sjögren allergiás megnyilvánulások kapcsán szemnyomáscsökkenést látott. Ez utóbbi megfigyeléshez csatlakozik Böke öt betegével, akiken expositiós kísérlet kapcsán szemnyomáscsökkenést észlelt. Kérdéses még, hogy az uvea mint sehockszerv független allergiás reactiókra képes-e, másrészt nem tagadható, hogy a szervezetben lejátszódó általános allergiás történés kihatással lehet a szemnyomásra is. Cardello heveny időszakos szemnyomásfokozódást észlelt több esetben más allergiás tünetekkel együtt s a glaukomát másodlagosnak tartja, amelyet az üvegtest allergiás vizenyőjével magyaráz. Vannak szerzők, akik odáig mennek, hogy 15%-ra teszik azon heveny gyulladásos glaukomák számát, melyben allergiás okok szerepelnek és allergén kiiktató diéta alkalmazására a szemnyomás normalizálódásáról számolnak be. Ez tovább szűkítené az elsődleges glaukomák csoportját és a távolabbi jövő kilátásait csillogtatja meg, amikor a ma még elsődlegesnek tartott glaukoma féleségek besorakoznak a másodlagos glaukomák csoportjába. így a jelenleg még sokszor tünetinek mondható gyógykezelés ekkor majd okivá válhat. Legutóbb Berens és munkatársai is felhívják a figyelmet, hogy a heveny gyulladásos glaukoma egyes formái a gócfertőzés allergiás menifestatiójaként foghatók fel. A csarnokvíz cytológiai vizsgálata és abnormális eosinophil sejttartalma ilyenkor diagnosztikus értékű lehet. Irodalom, Ado: Archiv Patologii 1951, 3. ref: O. H. 1951, 50: 1618. — Berens, Sayad, Girard: Trans. Amer. Acad, ophthal. Otolaryng. 1952, 56: 220, ref.: Excerpta Med. Ophth. 1953, 7 : 782. — Borioni : Accad. Med. 1951, 66 : 85, ref.: Excerpta Med. Ophth. 1952, 6 : 670. — Böke : Kl. Mbl. f. Au. 1952, 120 : 488. — Cardello : Rassegna ital. d'ottal. 1948, 17 : 264. — Charamis : Bull. Soc. héllénique Ophtalm, 1949, 17 : 40, ref.: Zbl. Ophth. 1952, 57 : 58. —- Gasteiger : Kl. Mbl. f. Au, 1952, 120 : 19. — Guerrant, Hollifield : Amer. J. Ophthalm. 1951, 34: 1318. — Julesz: О. H. 1952, 41 : 1166. — Leonhardt: Kl. Mb. f. Au. 1952, 121 : 292. — Lepper és munkatársai : J. clin. Invest. 1949, 28 : 826 ; ref.: Zbl. Ophth. 1951., 55 : 177. — Lutz: Dermatologica, 1948, 95 : 136. — Macivor : Canad. med. Assoc. J. 1950, 62 : 164, ref.: Zbl. Ophth. 1950, 53 : 345. — Nilsby : Acta allergol. (Kbenh.) 1949, 2:57, ref.: Zbl. Ophth. 1950—51, 54:57. —• Nover: KI. Mbl. f. Au. 1952, 121 : 297. — Rhiern : Kl. МЫ. f. Au, 1952, 121 : 283. — Rötth: Arch. Ophthal. 1951, 46:560. —- Scuderi: Ann. Ottalm. 1950, 76:275. — Szentiványi, Filipp és Mess : О. H. 1952, 1193. — Thiel : Herdinfekt und Auge, 1950. — Woods : Amer. J. Ophtha. 1949, 39 : 1457. 173
