Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)
1954 / 2. szám
A budapesti Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinikájának közleménye (Igazgató: Nónay Tibor egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa) A vertikális szcmizom műtétekről (I. RÉSZ.) NÓNAY TI В OB, К. STERNBERG ALICE és RAÄB KORNÉL Л vertikális szemizmok sebészete ma már az érdeklődés előterébe került. Külföldön a vertikális izomműtétek sokak kezében rutin eljárássá váltak. Ez a körülmény feladatunkká tette az ilyen műtétekkel való foglalkozást. Eddigi műtéti eredményeink feljogosítanak annak megállapitására, hogy ezek a műtétek megérik az előkészítésbe és a kivitelbe fektetett fáradságot. Jelen közlés célja a kórismézéssel, a műtéti javallatokkal kapcsolatosan eddig szerzett tapasztalatainkról beszámolni. Helyes és pontos kórisme nélkül operálni nem szabad. Pontatlan diagnosis és nem megfelelően kiválasztott műtét kockára teszi az eredményt, vagy az eredetinél is rosszabb helyzetet hozhat létre. Érdemesebb a kivizsgálásra több időt és fáradságot szánni, mint utóbb a reoperációkra. Aránylag kevés az egyszeri vizsgálattal tisztázható eset; gyakran négyszer-ötször ismételt vizsgálat és különféle vizsgáló módszerek segítségével tudjuk csak meghatározni a teendőket. A leleteket már olyan csekély körülmény is módosíthatja, hogy a beteg kissé változtat a fejtartásán. A műtéti javallathoz nem elég csak a motilitási eltérésekre támaszkodni; ismernünk kell az adott esetben a sensoros állapotot is, mert ez annyira átalakulhat idő folyamán (secundaer correspondentia !), hogy teljesen megváltoztatja a beteg eredeti panaszait, vagy akár meg is szüntetheti őket. Bár a kozmetikai műtétnek is megvannak a maga javallatai, általában tartózkodunk a műtéttől, ha konzervatív úton, pl. hasábokkal, tudunk segíteni. Máskor ismét az összes leletek egyeztetéséből kiderül, hogy nem is érdemes operálni, mert 1. a műtét a sensoros állapotot nem javítaná (így pl., ha a bénult izomban minduntalan görcsök jelentkeznek, amelyek a két szem képét szétválasztják), 2. a műtét a sensoros állapotot egyenesen rontaná (így pl. a kettősképek közelítése jobban zavarná a beteget, mint ha azok távolesnek egymástól; ez főként teljes izombénulás esetén fordul elő.) A szemizmok kölcsönhatásának törvényei egyszerűek : a bénult izom közvetlen antagonistájának kontrakturája, túloldali antagonistájának csökkent és túloldali synergistájának fokozott működése. E motoros állapothoz azonban a sensoros állapotnak annyiféle változata társulhat, hogy alig találunk két, teljesen egyforma esetet. A kivizsgálással nemcsak az éppen fennforgó motoro-sensoros állapotot kell tisztázni, hanem visszafelé haladva törekedni kell az elsődlegesen gyengült izom (vagy izmok) meghatározására és a bekövetkezett elváltozások menetének megállapítására is. Az elsődleges laesio kiderítése ezért fontos, mert elvben leghelyesebb a gyengült izmot műtétileg megerősíteni. Bizonyos körülmények között ehelyett a közvetlen antagonista gyengítése is végezhető, ha pl. ez, utóbbi műtét könnyebben kivihető, kevésbbé kockázatos és a közvetlen antagonista erős kontrakturában van. Példa: az OS. tenoplicatiója helyett az 01. recessiója, ami bámulatosan megjavíthatja a kontraktura által akadályozott OS-működést. Ha az antagonista kontrakturája kisebbfokú, viszont Szemészet Ю 145
