Szemészet, 1954 (91. évfolyam, 1-2. szám)
1954 / 2. szám
A debreceni Orvostudományi Egyetem Szemészeti klinika (Igazgató: Kettesy Aladár egyetemi tanár, az orvostudományok doktora) Bőr- és Nemikórtani klinika (Igazgató : Szodoray Lajos egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa) és az Országos Orvos- Mykologiai Kutató Állomás (Vezető: Oláh Dániel egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa) közleménye Trichopliytia blepharociliaris* PIKITYI KÁROLY és MÁRA MAROSI GYÖRGY Az utóbbi időben hazánkban az állati eredetű trichophytiás megbetegedések száma jelentékenyen emelkedett. Ezzel kapcsolatban néhány rövid időn belül tett megfigyelésünk alapján szükségesnek látszik a szemhéjszél trichophytiáira felhívni a figyelmet. Feltevésünk szerint a conjunctiva, cornea, könnyutak és a szemhéjszél megbetegedéseiben gyakoribb a gombák szerepe, mint ahogyan erre a biztosan gombásnak leírt esetekből következtethetnénk. FazaJcas vizsgálatai szerint gombák már fennálló elváltozásokat súlyosbíthatnak, illetve a gyógyulást késleltethetik. Klinikánk tapasztalatai is igazolják, hogy nehezen gyógyuló, gyógyszeres beavatkozásra alig reagáló esetekben néha valamely gombaféleség van jelen mint társfertőző. A szemészeti irodalom viszonylag kis területet fordít a mykologiai vonatkozású kérdésekre — bár jelentősége nem lebecsülhető. Ebben a legnagyobb valószínűség szerint a gombák kimutatásának nehéz volta, illetve a mykologiai szakképzettség hiánya játszik szerepet. Az első szemész, aki a könnyutakban gombafonalakat észlelt, Graefe volt (1854). A XIX. század második felében már több közlemény számolt be a szemhéjak és szemhéjszél dermatophytonok okozta megbetegedéseiről. (Ellinger, Narkiewitz-Jodko stb.). A későbbiek során mind több és több szerző ismertetett különféle gombák okozta szemészeti megbetegedéseket. Hazánkban számos megfigyelésével Fazakas végzett ezen a téren úttörő munkásságot. Az első trichophytia blepharociliarist Cartaz ismertette 1870- ben, aki a szakáll és a törzs tricbophytiája mellett a beteg szemhéján és szempilláin is elváltozásokat észlelt. Gailleton ugyancsak az arc trichophytiájához társulva a szempillák kihullását, letörecíezését és spórákkal bevontságát figyelte meg. A kórkép első részletes leírását két megfigyelt esete kapcsán Mibelli adta 1894-ben. A szemhéjszél primär trichophytiájáról eddig Del Chiappa és Máramarosi számolt be. A Del Chiappa által ismertetett primär szemhéji megbetegedés felületes volt, Máramarosi esete mélybeterjedő. Fazakas a Tiszántúli Szemész Szakcsoport ülésen mutatta be egy secundär esetét. Az alábbiakban öt közösen megfigyelt, szemészetileg és mykologiailag kivizsgált esetünk kapcsán röviden ismertetni kívánjuk a szemhéjszél és környéke trichophy tiájának pathologiáját és therápiáját. Ismeretes, hogy a gombák: 1. megváltoztathatják egy fennálló megbetegedés klinikai képét, 2. késleltethetik gyógyulási idejét, 3. önálló kórképeket hozhatnak létre. A szemhéjszél trichophytiás megbetegedései elsődlegesen, vagy másodlagosan, azaz a környező bőrről ráterjedés útján jönnek létre. Míg egyes esetekben csupán felületes elváltozásokat okoznak, addig máskor mélybeterjedő megbetegedést váltanak ki. A felületeseket emberi és állati eredetű trichophytonok egyaránt létrehozhatják, a mélybeterjedőket ezzel szemben — eddigi megfigyeléseink szerint — csupán állati eredetűek okozzák. A fentiek alapján Oláh a szemhéjszél trichophytiás elváltozásait a következőképen csoportosítja : * A Tiszántúli Szemész Szakcsoport 1953 júniusi ülésén tartott előadás alapján. Szemészet 9 129
